Főrendiházi irományok, 1892. III. kötet • 168-217. sz.
Irományszámok - 1892-181
178 CLXXXI. SZÁM. a melyekre befolyást gyakorolni nem lehet, minők: az időjárás, általános üzleti helyzet, árak, munkabérek stb. s így ennélfogva a kiadások előirányzásánál a szükséglet sohasem látható egész pontossággal előre, a minister — nyilatkozata szerint — feladatának tartotta, az egyes alrovalok között a törvényhozás által engedélyezett átruházási joggal élve, legalább arra törekedni, hogy ha egyes alrovatokon a mindig szem előtt tartott takarékosság dnczára is nagyobb összeget kell kiadni, mint előre számitva volt, viszont más alrovatokon előrelátó beosztás és kedvező körülmények felhasználása által oly megtakarítások létesüljenek, melyek az elkerülhetlen kiadási többletet fedezik és igy az Összkiadások az engedélyezett hitel keretén belül maradjanak. Ezen eljárás mellett a jelen számadási évben is sikerült a kezelési kiadásoknál Összesen 2.670 frt 87V2 krt, a dologi kiadások körében pedig a földmivelési kiadásoknál 29.754 frt 4 x /2 krt, a hizlalandó szarvasmarha vásárlásoknál 14.814 frt 47 krt, a szeszgyári üzemnél 38.826 frt 24 krt, a leltári tárgyak beszerzésénél 5.312 frt 97<2 krt, egyéb alrovatokon, kisebb tételekben pedig összesen 6.543 frt 7 1 /2 krt, mindezeket együttvéve tehát 97.920 frt 80 krt megtakarítani. Hogy ennek daczára az összkiadásoknál mégis túlkiadás mutatkozik, ennek oka csak másodsorban rejlik abban a körülményben, hogy egyes alrovatokon az előirányzott kiadásnál nagyobb összeget kellett felhasználni, miután ezek a megtakarítás által teljes mértékben fedeztettek volna, hanem legelső sorban okozta a túlkiadást azon körülmény, hogy az útadó az időkőzben érvénybe lépett törvény folytán a kiadást minden birtokon emelte, valamint hogy itt számoltatott el a ménesbirtokok italmérési adója és Mezőhegyesen a szeszfogyasztási adó is. Mindezek a költségvetés készítésekor előre láthatok nem voltak s együttvéve okozták az adó és egyéb közköltségek alrovatán a 37.036 frt 81 kr. kiadási többletet. Másodsorban pedig túlkiadást okozott az, hogy a kisbéri méuesbirtok takarmányozási czéljaira 29.501 frt árú közönséges tengeri vásároltatott. Az ezen birtokon termesztett aprószemü tengeri fajta ugyanis keresettebb lévén, magasabb áron volt eladható s igy nem lett volna gazdaságilag indokolt a drágább tengerit etetni fel, a takarmányozás czéljára szintoly jól megfelelő olcsóbb tengeri helyett. A tengeri vásárlásra azonban hitel előirányozva nem lévén, ezen kiadás az általános gazdasági kiadások 19. g) alrovatán volt elszámolandó. Ezen két tétel együttvéve nagyobb összeg az 59.145 frt 66 kr. tiszta túlkiadásnál, melyek közül is az egyik csupán értékcserének tekinthető. Egyéb, a megtakaritások által fedezett kiadási többletek közül a lényegesebb tételek a következők: Természetbeni járandóságok megváltására 3.072 M 50 krral több fizettetett ki, mely összeg egyenértékét azonban a megváltott termények képezik. Az irodai költségeknél 2.293 frt 27 kr. többletet okozott a birtokok gazdaságvitelének fejlődésével kapcsolatosan növekedő forgalom okozta nagyobb levelezés és elszámolás, valamint az ennek ellátására szükséges nagyobb számú személyzet alkalmazása. A vegyes kezelési kiadásoknál 4.339 frt 28^2 kr. túllépés főleg azon óvintézkedések folytán állt elő, melyeket Mezőhegyesen a környékbeli munkásmozgalommal szemben elovigyázatból tenni kellett. Az igáserő beszerzésénél azon körülmény, hogy a kisbéri ménesbirtokon a rendesnél nagyobb számú igás Ökröt kellett kimustrálni és helyettük újakat beszerezni, továbbá hogy ugyanitt a gazdasági igásló tenyésztésnél használt, de időközben tenyésztésre alkalmatlanná vált két mén helyett újakat kelle vásárolni, valamint az igásmarha árának időközben bekövetkezett nagyobb emelkedése folytán 13.546 frt 77 krral több kiadás mutatkozik. A szarvasmarha tenyésztésnél 2.548 frt 60 kr. túlkiadás mutatkozik, mivel úgy a fogarasi, mint a bábolnai ménesbirtokon több bika időközben váratlanul a tenyésztésre alkalmatlanná vált s igy ezek helyébe is másokat kellett beszerezni.
