Főrendiházi irományok, 1892. III. kötet • 168-217. sz.
Irományszámok - 1892-181
GLXXXI. SZÁM. 179 A nyári hizlalásra való ürübevásárlásra, a mutatkozó kitűnő tarlólegelők kellő kihasználhatása czéljából, a pénzíigyminister előleges hozzájárulásával, 4.139 frt 51 krral több adatott ki, mely Összeg természetesen a hizott ürük eladásával nemcsak hogy visszatérült, de nyereséget is hozott. A malom fenlartására 10.968 frt 1 kr. kiadási többlet onnét származott, hogy a bábolnai ménesbirtokon a malmot a teljes kihasználhatás czéljából részben át kellett alakitani, miután egy gyárossal bérörlésre nézve előnyös alkut kötni sikerült. A mezőhegyest mezei vasút üzemköltsége azon oknál fogva haladja meg 9.420 frt 85 krral az előirányzatot, mivel a pályatest fentartása többe került, mint a mennyire ezen rövid idő óta létesült s igy kellő tapasztalati adatokat még nem nyújtó vonalnál előre látni lehetett; részben pedig mivel a forgalmi eszközök elégteleneknek mutatkozván, azok némi kiegészítése vált szükségessé. Anyagok és szerek vásárlására 9.808 frt 08 krral több adatott ki, részint mivel a kisbéri és bábolnai malom fokozott üzeme több anyag felhasználását igényelte, részint pedig mivel Mezőhegyesen a malomban és gépházban felhasznált tüzelőanyag egy része tévedésből ezen a rovaton számoltatott el. Az építkezési költségek 11.812 frttal többet vettek igénybe, mivel a mezőhegyesi és kisbéri ménesbirtokokon a viharok által több épület erősen megrongáltatván, ezek helyreállítását halasztani nem lehetett 4. rovat. Ménesek: megszavaztatott 943.032 frt — kr. utalványoztatott : 1,039.240 » 38 » túlkiadás . 96.208 frt 38 kr. Habár megfelelő takarékosssg folytán a legtöbb alrovatnái, itt is megtakarítás mutatkozik, melyeknek összege 35.529 frt 27 krra megy, ennek daczára is két körülmény túlkiadást idézett elő. Egyrészt ugyanis a takarmányáraknak általános emelkedése, valamint azon kivételes állapot, hogy Mezőhegyesen a természetes legelők a száraz időjárás folytán nem voltak kihasználhatók s igy a ménest drágább takarmányon kellett huzamosabb időn át tartani, végül pedig úgy a mezőhegyesi, mint a kisbéri ménesekben a lólétszám szaporodása következtében 77.190 frt 46 x /2 krral többet kelle kiadni. Megjegyeztetik azonban, hogy ezen kiadás túlnyomó része nem tényleges, hanem csak átszámolás az illető ménesbirtok gazdaságok javára, a melyek bevételei épen ezen körülmény folytán a megfelelő alrovaton az előirányzatnál magasabb összeget is tüntetnek fel; továbbá, hogy a kisbéri és bábolnai méneseknél, a melyek a zabszükségletnek egy részét idegenektől vásárolják, az év végével még közel 40.000 frt értékű zab és szalma maradt készletben. Igy tehát a gazdaságok bevételi többlete, valamint ezen készletek értéke az emiitett kiadási többletet majdnem egészen fedezik. Ezen kivül jelentékenyebb, 53.731 frt 27 x /2 kr. túlkiadás fordult elő a vegyes, előre nem látható költségeknél. Ezen túlkiadást több körülmény idézte elő. Egyrészt a tenyésztési viszonyok és több mén tenyésztésre alkalmatlanná válása folytán a kisbéri ménes részére két, a mezőhegyesi ménes részére pedig négy törzsmént kellett vásárolni, részint idegenektől készpénzért, részint pedig a telepektől átszámolás utján s ezen mének ára ez alrovaton számoltatott el Továbbá a múlt évben az 1890. évi országos lótenyésztési értekezlet határozata folytán angol telivér kanczák szállíttattak Angliába fedeztetés czéljából, a mi 10.468 frt 96 kr. előre nem látott kiadást okozott. Végül pedig egy magán tenyésztőnek a ménesbe küldött egy angol telivér kanczájáért, mely egy beteg állattal érintkezvén, biztonsági tekintetből szintén le kellett szúratni, a magyar lovaregylet határozata értelmében 4.000 frt kárpótlás volt fizetendő. 23*
