Főrendiházi irományok, 1892. I. kötet • 1-91. sz.

Irományszámok - 1892-77

m . LXXtlI. SZAü mellözhetleh lesz az egyik fém javára vagy hátrányára oly értékktilönzetek előállása, a melyek az állam által megállapított sa forgalmi életben alakuló érték közt fölmerülnek. A különbség e között s a tiszta ezüst-valuta között csak az lehetne, hogy a nemzetközi fizetési eszközt, az aranyat, többé-kevésbé a belpiaczon is megszerezhetnők, avagy értékesíthetnék. Az a nyereség vagy veszteség, a mely mai rendezetlen viszonyaink között, s az ezüst-készfizetések fölvétele esetén is, a belgazdaság s a világpiacz közötti érintkezésekben mutatkozik,' kettős valuta esetén a belgazdaság körében is jelentkeznék olykép, hogy az a veszteség vagy nye­reség, a mely ma a belgazdaságot éri, illetőleg ennek jut a világgazdasággal szemben, a belgazdaság egyes alanyai között merülne fel, ez alanyok között folytonos vagyonátruházá­sokra vezetne. De mivel a termelés biztonsága nem annyira az egyes nemzetek egésze, hanem első sorban az egyes gazdasági alanyok helyzete szerint ítélendő meg, ezek a foly­tonos nyereségek és veszteségek, az állandó átutalások, ép oly bizonytalanná tennék a termelést, mint a milyen bizonytalan az a mai állapot mellett, sőt még csak azt sem lehet mondani, hogy azok a nyereségek és veszteségek, a melyek a belgazdaság egyes alanyai között váltakoznak, egészökben kiegyenlítenék egymást, s igy a nemzetgazdaság egészében ugy jelentkeznék, mintha az arany-valutának előnyeit élvezné. Nem lehet ezt mondani először — a mint már emiitettem — azért, mert a termelés feltételéi az egyes alanyok szempont­jából itélendôk meg, s az egyesek helyzetének bizonytalan avagy állandósított volta alkotja az egész nemzet bizonytalan vagy állandósított helyzetét s igy, ha ingatag az állapot az egyesek között, ingatag és bizonytalan az kifelé egészében is; de másodszor nem egyenlít­hetik ki kölcsönösen egymást a belforgalomban előálló nyereség és veszteségek egészben azért sem, mert az ilyen két értékmérővel bíró gazdaságra, még pedig ennek hátrányára, a nagy világ érczforgalma is befolyást gyakorol. Mig ugyanis abban az esetben, ha az ezüst­készfizetéseket vennők fel, attól lehetne tartam, hogy az ezüst, kivált ha értékében csökkennék, mind hozzánk özönlik, a kettős valutára való áttérés mellett az az érez, a mely viszonylag értéktelenebb, árasztaná el piaezunkat, s az, a mely az állam által felállított relatióhoz viszonyítva értékesebb, a nagy világpiaezra vándorolna, mint a hol nagyobb vásárlási erőre számithat. Hogy ily viszonyok között az érczkészletek megtartása épen az állam által teremtett természetellenes viszonynál fogva sokszoros nehézségekkel járna, s hogy az a folytonos vándorlás, a mely a kevésbé értékes érez mindenkori beözönlésében s a nagyobb értékű kivitelében áll, állandó tényezőjét képezné folytonos veszteségeknek s igy a gazdasági fejlő­dés lehetetlenné tételén kivül minden okszerű pénzgazdaságot is megbénitana, bővebb bizo­nyítást már azért sem igényel, mert kettős valuta mellett a nemes fémkészletek megtartása végett nemcsak à kereskedelmi viszonyokból előállható változások esetén, nemcsak fizetési mérlegünk passivitása esetén, hanem akkor is küzdelmet kellene folytatnunk, ha kereskedelmi viszonyaink ugyan kedvezők, de egy ezektől egészen független tényező, a két nemes fém közötti értékarány változása idézi elő egyiknek vagy másiknak kivándorlását. A kettős valutának az az egyetlen kritériuma, hogy a készfizetés a két fém között megállapított törvényes értékarányban a két fém mindegyikében, még pedig korlátlan mennyi­ségben történhetik s e végből mindkettőből ismét a két fém között megállapított törvényes értékarány szerint korlátlan mennyiség kiverettethetik, sehol nincs is érvényben, s ha érvényre jutna is, csak ideig-óráig tartó kisérlet lehetne, mert épen a fent kifejtetteknél fogva vagy az egyik, vagy a másik fémnek, valószínűleg az állandó és nagyobb értékű aranynak kiözönlésére s igy tényleg egyes valutára vezetne. Kétségtelen tehát, hogy ha az előadottakból a helyes következtetést le akarjuk vonni, ha nem félrendszabályokat akarunk, hanem ha a kitűzött czélt elérni, nemzetközi érintkezé­seinket biztos alapon lehetővé tenni, közgazdaságunkat a valuta rendezettségének előnyeiben

Next

/
Oldalképek
Tartalom