Főrendiházi irományok, 1892. I. kötet • 1-91. sz.

Irományszámok - 1892-77

384 LXXVIÍ. SZÁM. b) Ipari termelésünk is súlyos szenvedésnek van kitéve, ingadozó pénzünk uralma alatt Itt is, mint a mezőgazdaságnál, rossz valutánk védvámos hatása elvitázhatatlan, de ez nagyon is csekély és múló előny azzal a nagy hátránynyal szemben, a melylyel a minden nagyobb, lendületesebb fejlődés útját szegő bizonytalanság jár. Ugyanazok a nagy hátrányok, melyek a valuta rendezetlenségéből a mezőgazdaságra hárulnak, az ipari termelésre nézve is fenforognak, csakhogy ennél még fokozottabb mérvben érezhetők, mint a mezőgazdaságnál. Fokozottabb mérvben, mint a mezőgazdaságnál egyrészt azért, mert az ipari termelés inkább tisztán pénzzel dolgozik, s másrészt azért, mert az ipartermékek ára nagyobb árhullámzásoknak van kitéve. A külföldi tőke az ingadozó tényezők miatt alig kereshet reális alapon nyugvó vállalatainknál elhelyezést, a mire pedig, tőkeszegény voltunknál fogva, nagyon is szükségünk lenne. Ennél a kétségtelenül nagy gazdasági bajnál azonban jóval komolyabb az, a melyet a valuta folytonos ingadozása az árúra és a feldolgozandó nyersanyag értékére, sőt az iparnál elsőrendű fontosságú munkabérekre gyakorol. Ez a baj az iparos vállalkozónál abban nyilvánul, hogy termelési költségeit előre soha sem ismeri, a munkásnál abban, hogy a valuta rosszabbodásával járó megdrágulása a mindennapi életnek, a munkabérek emelkedése által csak részben hárítható át a munkaadóra. Ezek által az általános természetű bajok által különösen sujtvák azok az iparágak a melyek feldolgozandó nyersanyagaik egy részét, gyári felszereléseiket stb. külföldről hozzák be, vagy a melyek árúikat külföldön értékesitik, ugy, hogy ezeknél a rossz valuta védvámszerű hatását a többszörös risico egészen paralisálja. Ezek az iparágak ugy az anyag beszerzésénél, mint az elárusitásnál épen oly risicot kénytelenek viselni, mint a gazda, csakhogy helyzetök még sokkalta súlyosabb, mint a gazdáé, egyrészt mert kisebb különbözetre dolgoznak, s másrészt, mert árúik értékét közvetlenebbül befolyásolják a külföldi árak, mint a gazda terményeit. A külföldi árak befolyása alatt áll a belföldi iparnak jelentékeny része, s épen ez teszi lehetetlenné rendezetlen valutaviszonyok mellett az ipar egy nagy részének fejlesztését. Ez teszi lehetetlenné a készletekre való dolgozást s az ipari tömegtermelést. Azok a jelentékeny különbözetek, a melyek az anyag beszerzésétől egész a feldolgozásig s az értékesítésig előállhatnak, az az egész vonalon végigvonuló s annak minden mozzanatát bizonytalanná tevő eshetőleges veszteség csak a nagy nyereség melletti ipartermelést teszi lehetővé s épen azért már csirájában fojtja el az ipar versenyképességét. Ily körülmények között a valuta rendezetlensége bizonytalanná tesz minden ipari vállalkozást s épen ezért a rendezés az ipar felvirágzásának s biztos alapokra fektetésének is egyik mellőzhetlen előfeltétele. c) De a valutaviszonyok zsibbasztó hatását leginkább érzi a kereskedelem. Nemzetközi kereskedelmünk állapota határozottan kóros. Kereskedelmünk egyik legnagyobb akadálya a váltó-árfolyamoknak rendezetlen valutánkkal összefüggő folytonos ingadozása s az a törekvés, hogy ezen széles határok közt mozgó ingadozásból eredő veszély elől meneküljön. Ez a törekvés egész complikált eljárási rendszerre vezetett. A kereskedő, ha a valutából eredő veszteségeket maga viselni nem akarja vagy birja, a tulajdonképeni kereskedelmi ügyleten kivül még egy ügyletet köt, melylyel magát a valutára nézve fedezi. Ez nemcsak külön terhet ró a közvetitő kereskedelemre, hanem gyakran ki sem vihető, mert a kereskedelem természeténél fogva az árú értékesítésének s a valuta biztosításának ideje nem mindig eshetik össze. Ezen kivül ezeket a constellatiókat csak a tőzsde-ügyletek minden árnya-