Főrendiházi irományok, 1887. XI. kötet • 618-682. sz.

Irományszámok - 1887-681

DCLXXXI. SZÁM. 283 zetközi állomáson fogja hivatalait elhelyezni; fen­tartva marad a jog arra nézve, hogy a nemzetközi közös állomás használatáról lemondhasson és saját területén magának határállomást épít­hessen. Mindazonáltal ezen jog csak azon fel­tétel alatt érvényesíthető, ha az ebbeli szán­dékról a szomszéd államkormány legalább két évvel azon időpont előtt értesittetik, a midőn a szolgálatnak tényleges elkülönítése fogana­tosíttatni kívántatik. Ezen határidő a már létező közös nemzetközi állomásokra nézve jelen egyezmény aláírásának időpontjától kez­dődik; a később létesítendőkre nézve azonban csak megnyitásuktól számított nyolcz év múlva. Valamely közös nemzetközi állomás hasz­nálatának felmondása esetén az első berende­zés munkálatai és építkezései fejében semmi­nemű kárlérités sem követelhető. Ellenben az utolsó tiz évi időszakban tel­jesített nagyobbitási munkálatok, úgymint új vágányok fektetése és épületek létesítése vagy bármely más, akár a közös szolgálat szükség­leteinek kielégítésére, akár pedig a szomszéd állam kizárólagos használatára szolgáló kiegé­szítési munkálatok fejében azon állam, mely a közös nemzetközi állomásnak tulajdonosa, a mennyiben a mondott munkálatok költségeit viselte, a lényleges kiadások 10 év alatt leendő törlesztése alapján kamatok számbavétele nél­kül megállapítandó kártérítési összegre tarthal igényt. VII. Gzikk. A közös nemzetközi állomások használata az ezen állomások és a határ közt fekvő vonalszakaszok üzletkezelési módja a külön és közös helyiségek építéséért járó megtérítés és járandóságok megállapítása, az ezen állo­mások és a határ közt teljesítendő kölcsönös szolgálatok kiegyenlítési módjának meghatáro­zása, a vasutigazgatóságok közt az illető kor­mányok jóváhagyásának feltétele alatt létesí­tendő megegyezés* tárgyát fogják képezni. Ugyancsak az illető kormányok fogják kö­zös egyetértéssel szabályozni azon kérdéseket is, a melyekre nézve a vasutigazgatóságok közt megegyezés nem jöhetett létre. l'État voisin, conservera le droit de renoncer à l'usage de cette dernière et de construire sur son territoire sa propre gare-frontière. Il ne pourra cependant faire usage de ce droit qu'à la condition d'en donner avis au Gouvernement de l'État voisin deux ans, au moins, avant la date à laquelle il aura décidé de procéder à la séparation effective des services. Ce terme s'applique aux gares internationales communes existantes au moment de la signature de la présente Con­vention; mais il ne commencera à courir pour celles qji seraient construites ultérieurement que huit ans après leur mise en service. Dans le cas de dénonciation de l'usage d'une gare internationale commune, il ne sera dû aucune indemnité pour les travaux et con­structions de premier établissement. Par contre, pour les travaux d'agrandissement exécutés dans la dernière période de dix ans, tels que : installations de voies nouvelles, construction de bâtiments ou tous autres travaux d'aména­gement destinés à satisfaire soit aux nécessités du service en commun, soit à l'usage exclusif de l'État voisin, l'État propriétaire de la gare internationale commune aura droit, en tant qu'il aura supporté les frais desdits travaux, à une indemnité calculée sur la base de l'amortissement en dix années des dépenses effectuées, sans qu'il soit tenu compte des intérêts. Article VII. L'usage des gares-frontière internationales communes, le mode d'exploitation des sections comprises entre ces gares et la frontière, la fixation des indemnités et redevances pour construction de locaux spéciaux et locaux com­muns, la détermination des compensations pour les services réciproques entre ces gares et la frontière feront l'objet d'un arrangement à con­clure entre les administrations de chemins de fer, sous la réserve de l'approbation des Gou­vernements respectifs qui auront également à régler, d'un commun accord, les points sur lesquels une entente entre les administrations n'aurait pas pu se faire. 3«)*

Next

/
Oldalképek
Tartalom