Főrendiházi irományok, 1887. VIII. kötet • 436-519. sz.
Irományszámok - 1887-453
CDLin. SZÁM. 129 Ha — a tanácselnöki példánál továbbra is megmaradva — a 21 állás közül a .jelen szervezés alkalmával 16 1. osztályú tanácselnök neveztetnék ki, ugy mindaddig, mig ez a száma 11-re le nem olvad, csakis minden második üresedés alkalmával van fokozatos előléptetésnek helye. A jelen szakasz azokat az intézkedéseket tartalmazza, a melyekkel a jogegység a kir. Ítélőtáblák ellentétes elvi jelentőségű teljes ülési megállapodásaival szemben biztositható. A kir. ítélőtáblák ugyanis jelenlegi hatáskörükben lépvén életbe, több ügyben nemcsak a tény-, de a jogkérdésekben is mint utolsó fokú biróságok Ítélnek és fel vannak jogositva teljes tanácsülési megállapodások hozatalára is. Polgári ügyekben felfolyamodás folytán a kir. ítélőtábla rendszerint végérvényesen dönt. További felfolyamodásnak csak az 1881 : LIX. törvényczikk 59. §. 1—4. pontjaiban felsorolt másodbírósági végzések ellen van helye. Végrehajtási ügyekben felfolyamodás folytán a kir. tábla rendszerint végérvényesen határoz. A büntettek és a kir. törvényszékek hatáskörébe utalt vétségek eseteiben a kir. törvényszéknek a vizsgálat megindítását vagy folytatását elrendelő határozata ellen további felébbvitelnek helye nincs (1880 : XXXVII. t.-cz. 45. §.). A felebbviteli biróságok szabályozásáról és a fölebbvitel korlátozásáról szóló 1883 : VI. törvényczikk szerint szintén több esetben a kir. Ítélőtábla mint utolsó fokú bíróság jár el (5., 7. §§.). Már most is, midőn csak két kir. ítélőtábla működik, érezhető volt annak szükségessége, hogy a jogegység és a törvény helyes értelmezésének érdeke fölött a kir. curia tekintélye őrködjék. Élénkebben lesz ez érezhető 11 kir. ítélőtábla mellett. Egyébiránt nemcsak a ma érvényes törvénykezési eljárások szerint ítélnek bizonyos ügyekben a kir. Ítélőtáblák, mint utolsó fokú biróságok, hanem az alkotandó polgári és bűnvádi perjogok is — bizonyos kérdésekre mindenesetre a kir. táblát fogják utolsó fokú bíróságnak kijelölni. Következőleg oly intézmény, mely a jogegységet és a törvény helyes értelmezését biztosítja, — a jövőre való tekintettel is mellőzhetlen. Ha az alkotandó perjogoknak sikerülne rendszerükbe a jogegység, illetőleg a törvény helyes értelmezése érdekében oly rendkívüli jogorvoslatot illeszteni, mely a jelen szakaszban foglalt intézkedést fölöslegessé teszi 5 akkor bátran lesz a 13. §. rendelkezése mellőzhető. A meddig azonban perjogunk nemcsak ilyen tökéletes alakban nem ismeri a kérdéses rendkívüli jogorvoslatot, hanem eg a jogorvoslat egyáltalában ismeretlen perjogi rendszerünkben : addig igazságszolgáltatásunk egységének komoly veszélyeztetése nélkül a javaslatba hozott intézkedést mellőzni nem volna tanácsos. A jelen szakasza részletekre nem terjed ki. Ezek rendeleti útra tartatnak fenn és magától értetik, hogy a rendelet fog arról gondoskodni, hogy akkor, midőn a kir. curia az ellentétes határozatok tárgyában dönt, az ezek alapját képező concret ügyek is előtte legyenek. Hasonlóképen a rendelet feladata leend meghatározni azokat a föltételeket is, melyek mellett a kir. curia hozott elvi megállapodásai a kir. curia megfelelő teljes tanácsülése által újabb vizsgálat és elhatározás tárgyává teendők. Ily intézkedés azért szükséges, hogy a kir. curia által hozott elvi megállapodásnak esetleges tévedése vagy a tudományban meghaladott álláspontja könnyen kiigazítható legyen akkor is, ha hasonló kérdés eldöntése a kir. curia elé nem kerülhet. Kir. főügyé8iségek (II.). 14 A jelen czím alatt foglalt intézkedéseknek csak némelyike kíván felvilágosítást. Egyik, hogy a főügyészi fogalmazói állás megszűnik. FŐRENDI IROMÁNYOK. VIII. 1887-9Í. 17
