Főrendiházi irományok, 1887. VII. kötet • 377-435. sz.
Irományszámok - 1887-412
190 0DX1I. SZÁM. intézetnél mintegy 154.000 frt erejéig a a kiadási többletekkel szemben többek közt a következő bevételi többletek állanak: 1. a bélyegnél 13.500 frttal 244.000 frt; 2. a lottójövedéknél 50.400 frttal 98.100 frt; 3. a vasmfívekné] 222.455 frttal 249.050 frt; 4. a posta- és távirdánál 191.000 frttal 342 000 frt; 5. a m. kir. államvasutaknál 999.510 frttal 1,594.039 frt; 6. a m. kir. államvasút gépgyáránál 211.390 frttal 380.000 frt; 7. a diósgyőri vas- és aczélgyárnál 357.025 frttal 810.500 frt; 8. az állami erdőknél 152.248 frttal 162.658 frt. Összegezve ezen tételeket, 2,197.528 frt kiadási többlet ellenében 3,880.347 frt bevételi többlet jelentkezik s eme, nemkülönben az átfutó 154.000 frt kiadási többletet levonva a ministeri umok rendes szükségleteinél mutatkozó mintegy 5,027.000 frt többletből, még mintegy 2,676.000 frt kiadási többlet az, mely bővebb felvilágosítást igényel. Ebből a belügyministerium több szükséglete 169.280 frt, mert noha az opera kiadásai 30.300 frt keveseblettel tétetnek számításba, mellőzve egyéb apróbb tételeket, közegészségügyi kiadások czímén 98.766, közbiztonsági kiadásokra 76.796, általános közigazgatási szükségletekre pedig 17.760 frt többlet állíttatik be. Eme többletek ellenében azonban a rendes bevételek is emelkednek 44.479 frttal. A pénzügyi ministeriumnak eddig nem érintett kiadási többlete 420.317 frt. Ennek alakulását — mellőzve az egyes tételeknél jelentkező apróbb többleteket és kevesbleteket — a következők világítják meg: Az italmérési jövedékkel kapcsolatos költségek 813.000 frtot igényelnek, a fogyasztási adók kiadási többlete 194.518 frt, a péntigyőrség igényelt szaporítására szükséges kiadás 108.082 fit s a különféle kiadások czímén fenforgó többlet 104.400 frt. Eme többletekkel szemben azonban a következő kevesebb szükségletek állanak. A dohányjövedéknél 355.929 frt, a sójövedéknél 21.095 frt, az egyenes adók kezelésénél 20.000 frt, az államjószágoknál főleg az eladások folytán 160.803 frt, a fémbányászatnál 24.435 frt, a pénzverőhivatalnál 163.050 frt, a sótermelésnél 19.725 frt. Ezek mellett azonban már e helyt nem hagyható figyelmen kivül hogy a rendes bevételek közt a díjak 16.900, a dohányjövedék 22.000, a pénzv.erőhivatal 166.413, a sótermelés 19.725 frt kevesblettel szerepel, ellenben a bevételi többlet a különféle bevételeknél 32.044 frt s a£ állami nyomda tiszta bevétele 23.400 frttal emelkedik. A kereskedelemügyi ministerium további kiadási többlete 99.508 frt, miből a központ igazgatásra személyi és dologi kiadások czímén 40.202 frt s más megtakarítások mellett a ten, geri hajózásra 2 877 frt, ipari, kereskedelmi és külkereskedelmi czélokra 56.590 frt jut. De viszont a rendes bevételek is emelkednek a tengeri hajózásnál 13.700, a statisztikánál 10.000, a kőutaknál 4.237 frttal, a központi igazgatásnál pedig 3.310 frt bevételi kevesblet jelentkezik a vasutak államosítása folytán. A földmivelési ministeriumnak még méltatandó 581.480 frt kiadási többletére — nem érintve apróbb tételeket — megjegyeztetik, hogy abból 52.895 frt a központi igazgatásra, 413.758 frt az állami lótenyész-intézetekre, 8.280 frt vinczellér-iskolákra, 7.045 frt borászatra, 24.388 frt gazdasági tanintézetekre, 14.020 frt állattenyésztésre, 18.400 frt kincstári birtokokra, 7.072 frt a folyammérnöki hivatalok útiköltségeire, 30.420 frt a viziraunkálatokra esik. Eme kiadási többletekkel szemben áll a rendes bevételek közt az állami lótenyészintézeteknél 309.543 frt, a kincstári birtokoknál 23.282 frt, az alapitványoknál 2.960 frt bevételi többlet, mig a zárszámadások alapján a bevétel leszállittatott, az állategészségügynél és az állatorvosi tanintézetnél 11.500, a gazdasági tanintézeteknél 21.664, az állattenyésztésnél 56.975 frttal.
