Főrendiházi irományok, 1887. VII. kötet • 377-435. sz.
Irományszámok - 1887-412
CDXII. SZÁM. 191 A vallás- és közoktatásügyi minister rendes kiadási többlete 259.974 frttal jelentkezik, melyből a központi igazgatás dologi szükségleteire 8.731 frt, a tanulmányi ügyek igazgatására 3.000 frt, a tanintézetekre 227.309 frt, közművelődési czélokra 4.958 frt, egyházi czélokra 15.500 frt, ösztöndíjakra 483 frt jut. De viszont a rendes bevételek többlete is 52.004 frt és pedig a tanintézetek után 48.439 frt. Az igazságügy minister további kiadási többlete 210.857 frt. A kir. ügyészségeknél a rabtartási átalánynál elért megtakarítások mellett a jelentkező több szükséglettel szemben mégis mutatkozó 13.835 frt kevesebb szükségleten kivtil ugyanis a központi igazgatásnál 18.368, a budapesti kir. táblánál 18.560, az e. f. bíróságoknál 146.797, az országos fegyintézeteknél stb. 24.766 forint több kiadás jelentkezik. Azonban ezekkel szemben áll a rendes bevételek közt 46.284 frt többlet, melyből a rabtartási stb. téritményekre 38.593 frt jut. A honvédelmi ministerium részére igényelt rendes kiadási többlet 898.464 forint, mert a múlt évi költségvetésben >a csapatok« czíménél felvett századkeret-szaporitás hat hóval elhalasztatott, továbbá a tiszti rendfokozatok rendezése 89.020, a hadbiztosi tisztviselők, a számvevőségi és az orvosi személyzet szaporítása és a 3-ik dandár felállitása 24.222, 37.098, 49.342, illetőleg 8.817 forint kiadási többlettel jár. Eme többlet ellenében a rendes bevételek többlete 6.859 forint. Az eddig felsoroltak egyszersmind világot vetnek az egyes ministeri tárczák és részben a pénzügyministerium költségvetésében jelentkező rendes bevételek többleteire és kevesbleteire. A rendes bevételi többlet ezek szerint kerek számban 4,285.000 forinttal jelezhető. Ezenkivül azonban a pénzügyministeri költségvetés mintegy 13,500.000 forint bevételi többletet tüntet elő. Eme többletet megvilágítják a következők : Az italmérési jövedékből előirányoztatik 12,500.000 frt bevétel, a fogyasztási adókból pedig — miután a tett számitások és tapasztalt eredmények szerint — a szeszadóból 2 millió, a boradóból 200.000, a húsadóból 60.000, a czukoradóból 600.000, az ásványolaj adóból 530.000 frttal több, ellenben a söradóból 330.000, a sörfogyasztási adóból 100.000, sajtolt élesztőtől járó fogyasztási adóból 43.000 frttal kevesebb várható — 2,917.000 forint bevételi többlet irányoztatik elő. Ellenben kevesebb az előirányzat az egyenes adóknál 600.000, az állami jószágoknál és bányaigazgatóságoknál kerekszámban 1,104.000 frttal, arany-agio nyeremény czimén 177.000 forinttal. Emez utóbbi tételt az agio kisebb volta, az előzőt az italmérési jog megváltása, az állami jószágoknál történt és tervbe vett eladások, valamint a költségvetésnek erre nézve reálisabb tétele megérthetővé teszik, az egyenes adók fejében kimutatott kevesbletre pedig a következők jegyeztetnek meg: A zárszámadások szerint a keresetadóból 400.000, a bányaadóból 10.000, a késedelmi kamatokból 73.000 frt többlet, a nyereményadóból 20.000, a fegyveradóból 50.000, az adóbehajtási költségtéritményből 90.000 frt kevesblet várható. Sok, eddig adómentes épület kerülvén adó alá, házadó fejében 600.000 frt, továbbá a déli vasút adómentessége megszűnvén, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adója fejében 400.000 frt többlet irányoztatik elő. Ellenben az 1889. évi IV. t.-cz. következtében a hadmentességi díjból 350.000 forinttal kevesebb várható s a conversio, nemkülönben az italmérési jog megváltása folytán a töke kamatadó 1,450.000 és ezzel kapcsolatosan az általános jövedelmi pótadó 123.000 forint kevesblettel tehető számításba. A ministeri tárczáknak a fennebbiekben kimutatott jövedelmi többleteivel szemben azonban az államadósságokból 13,555.890 frt kevesblet áll. Mert ugyan a zárszámadási eredmények, illetőleg törlesztési tervek alapján a szőlődézsma-váltságból 59.000, a maradvány és irtvány-
