Főrendiházi irományok, 1887. IV. kötet • 191-254. sz.
Irományszámok - 1887-209
CGIX. SZÁM. 133 A figyelembe jöhető második irányban a vasút majdnem teljesen a Mosztártól az Ivánnyergen át Szerajevóba vezető országút vonalát követné s az utóbb emiitett városnál csatla kőznék a Boszna-vasuthoz. A Ráma-torkolattól Konjicáig, az Iván-hegység tövéig, a pálya a Narenta-völgyben haladna felfelé s e pontig az építkezés semmiféle nehézségbe sem ütközik. A hegység túlsó oldalán a Pazarictól Szerajevóig vezető vonalrész szintén közönséges völgyi vasutként tervezhető. Rendkivüli nagy nehézségeket okoz azonban a vasútnak az iván-hegységen való átve zetése, a mennyiben az útba eső 886*6 méternyi magasságban fekvő alagútban áthágandó nyereg a hegység mindkét oldali tövéhez (Konjicá 283 méternyire, Pazarie 600 méternyire van a tenger szine felett) jelentékeny viszonylagos magassággal bir, s a völgy alakzata, főleg a herczegovinai oldalon, nagyon megneheziti a vonal fejlődését. Ennélfogva az Iván-hegységen való átmenetnél a kizárólag adhäsion alapuló rendszer nek alkalmazása mellőzendő volt s az adhäsios és fogasrúdú rendszer combinálva terveztetett. Habár ezen vasutrendszer a közönséges adhäsios vasutak nagy számához viszonyítva, eddigelé csak keveset lett is alkalmazva, az azzal tett tapasztalatok mégis kétségtelenül igazolták, hogy az üzemnek teljes biztonságot nyújt és eléri azt a szállítási képességet, melyet keskenyvágányú vasúttól általában várni lehet. Ezen terv szerint a szóban levő vasút összes építési költségei 5.500,000 frtra, vagyis kilométerenkint mintegy 69,620 frtra rúgnának. Ha a két javaslat összehasonlittatik egymással, ugy találni fogjuk, hogy nagyon nyomós okok szólanak a mellett, hogy a narentavölgyi vasutat a bosznavölgyi vasúttal összekapcsoló vasút az Iván-hegyen át vezető vonalon építtessék ki. A Pogorelica-nyergen átvezető vonal Visokónál csatlakozik a Boszna-vasuthoz, tehát 32 kilométernyire a tartomány fővárosától, Szarajevótól, a mi ugy politikai szempontokból, mint Szerajevó gazdasági fejlődésére való tekintetből, valamint magának a vasútnak jövedelmezőségére nézve is, igen hátrányos befolyással birna. Szerajevó a megszállott terület legjelentékenyebb városa, mely a tartományt átszelő nagy főútvonalak keresztező pontján fekszik, ugyanott van a tartományi kormányzóság székhelye és Szerajevóban összpontosul az egész tartomány kereskedelmi forgalmának legnagyobb része. Önként érthető dolog tehát, miszerint arra kell törekedni, hogy a megszállott területet a Szávától a tengerig átszelő vasútvonal zárótagjának létesítésekor Szerajevó el ne kerültessék, s hogy a mennyire csak lehet, oly irány választassák, hogy a főváros abba közvetlenül bevonassák. De a vasútnak Szerajevó felé való kiépítése, magára a vasút forgalmára nézve is igen előnyös befolyással leend, a mennyiben — miként már fennebb jeleztetett — a tartomány egyes részeinek egymás közötti majdnem összes kereskedelmi összeköttetéseit a szerajevói kereskedők közvetítik, s így Szerajevónak, mint kereskedelmi székhelynek izmosodásától a vasútnak is élénkebb forgalma remélhető. Szerajevó városi képviselete felismerve azon nagy fontosságot, melylyel a tárgyalt vasúti összeköttetés irányának megválasztása, a város fejlődésére nézve bir, ismételten szintén azt kérelmezte, hogy a Narenta-völgyi vasútnak a Boszna-vasúttal csatlakozása Szerajevóban történjék meg, a mely kérelem a legteljesebb figyelemre méltó. Az Iván-hegyen átvezető vonal Szerajevó és Mosztár között a közvetlen legrövidebb összeköitetést létesiti.
