Főrendiházi irományok, 1887. IV. kötet • 191-254. sz.

Irományszámok - 1887-209

CCIX SZÁM. 129 4. §. Ezen törvény oly feltétel alatt, hogy az annak megfelelő határozmányok ő Felsége többi királyságaiban és országaiban is törvényerejűvé válnak s jelen törvénynyel egyidejű­leg kihirdettetnek, kihirdetése napjával hatályba lép és végrehajtásával a ministerium bizatik meg. Dárdai Sándor s. k., a képviselőház jegyzője. Melléklet a 209. számú irományhoz. Indokolás ,,a mosztár-rámatorkolati keskeny vág ányú vasútnak Szarajevóig való folytatásáról" szóló törvényjavaslathoz. Már 1886. évben, midőn a moszhír-metkoviczi vasútnak Szerajevo irányában a Ráma­torkolatig való folytatása szóba jött, utalás történt azon kiváló fontosságra, melylyel Szerajevo­nik Mosztárral, a megszállott tartományok második fővárosával leendő vasúti összeköttetése, politikai, közigazgatási, katonai és közgazdasági szempontokból bir. A bosznavölgyi vasút, mely Boszniát északról délnek, a Szávától a fővárosig, Szera­jevóig átszeli, közvetlen összeköttetésbe hozza az osztrák-magyar Monarchia két központját a megszállott tartományok legjelentékenyebb városával, s ezen vasútnak folyton fokozódó forgal­mából kitűnik, hogy évről-évre mily lendületet nyernek a Monarchiának Szerajevóval s Bosz­niának a bosznavölgyi vasútra utalt részével való forgalmi összeköttetései. Az ezen vasút által Bosznia nagy részére gyakorolt jótékony befolyás azonban Hercze­govinában eddigelé nem érvényesülhetett hasonló mértékben, mert Bosznia ma még nem áll Herczegovinával vasúti összeköttetésben. Boszniát Herczegovinától tudvalevőleg a dinári alpesek egy hatalmas lánczolata választja el, s ez idő szerint csak két, a hegygerinczeken 1,000—1,100 méternyi magasságban áthaladó útvonal létezik, mely e tartományok forgalmát közvetiti. Nem szenvedhet tehát kétséget, hogy e két tartomány fővárosainak vasúti Összekötte­tése, — eltekintve a közgazdasági [szempontból abból származandó nagy előnyöktől, a melyek alább még behatóbban részleteztetni fognak, — a megszállott tartományok mindkét részének öszc szetartozósági érzetét is jelentékenyen fokozná. FŐRENDI IROMÁNYOK. IV. 1887-92. 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom