Főrendiházi irományok, 1887. IV. kötet • 191-254. sz.
Irományszámok - 1887-209
130 CCIX. SZÁM. De Boszniának és Herczegovinának — melyek természetesen csak egy közigazgatási területet képeznek — administratióját is jelentékeny módon megkönnyitené a szerajevo-mosztári vasúti összeköttetés, — a mennyiben a szerajevói kormányzóságnak a mosztári kerületi hatósággal és a többi herczegovinai hatósággal való hivatalos érintkezése sokszorta kevesebb időt venne igénybe, s a központi hatóságnak a külső közegekre való közvetlen befolyása sok esetben eredményes módon nyerne kifejezést. Ha a Szerajevo és Mosztár közötti vasútvonal kiépitését, illetőleg a bosznavölgyi vasútnak Herczegovinával s a tengerrel való összeköttetését katonai szempontból veszszük közelebbi vizsgálat alá, ugy mindenekelőtt tekintetbe veendő az, hogy jelenleg Szerajevóból Mosztárba, még a Boszniát Herczegovinával összekötő fentebb érintett meglevő két útvonal rövidebbikének s fontossabbikának, t. 1. a Szerajevóból az Iván-hegységen át vezető útnak s a Ráma-torkolattól Mosztárig vezető vasútnak igénybevétele mellett is, csak 3 napi erős menettel lehet eljutni. A Herczegovinába vezető 2-ik útvonalon, vagyis Banjalukából, a banjaluka-doberlinj katonai vasút végpontjától, Jaicán, Bugovnon, Prozoron, Rámán keresztül a Mosztár-rámatorkolati vasút csatlakozásáig, Mosztár csak 6 — 7 napi menetben érhető el. Herczegovinának van ugyan még más összeköttetése is a Monarchiával : a tengeri úton, részben a metkovicsi Narenta-kikötö igénybevételével, részben Raguzán át De e két tengeri út katonai szempontból csak csekélyebb jelentőséggel bir, a mennyiben csakis a tartomány belsejéből s igy Mosztárból a herczegovinai határ felé vezető utak tekin* hetök minden körülmény között használható csapatszállító vonalaknak. Ennélfogva Mosztárnak a Monarchiával való vasúti összeköttetése, illetőleg egy vasúti vonalnak a bosznavölgyi vasúttól a Mosztár-rámatorkolati vasút csatlakozásáig leendő kiépitése nagy mértékben katonai érdekkel bir. De nem is tekintve az eddig felhozottakat, bár azok már magukban véve is indokolhatnák az emiitett vasúti összeköttetés létesitését, — főleg a közgazdasági szempontok azok, melyek ezen vasúti összeköttetés kiépitését a megszállott tartományok életszükségletévé teszik. Boszniának AiV/fó/i-czikkekül vásárra vihető termékeit ez idő szerint és még jó sok időre csak a nyerstermények képezik. Bosznia földterményeinek északi irányba, az osztrák magyar monarchia felé való értékesithetése csak felette csekély mérvben jöhet tekintetbe, a mennyiben a szomszédos tartományok ugyanazon terményeket nemcsak nagyobb mérvben, de olcsóbban is termelik. A talaj- és éghajlati viszonyainál fogva Bosznia termékeiben szűkölködő Herçzegovina, továbbá Dalmatia és végül a tenger képezi tehát azon természetes irányt, a mely felé Boszniának kiviteli kereskedelme fejlődést vehet; és valóban, Bosznia kereskedelme, daczára a hozzáférhetlen közlekedésnek, már ősidők óta ezen irányt követi. És habár a termékekben gazdag Boszniából való kivitelre nézve a Herçzegovina és a tenger felé létesítendő vasúti összeköttetés okvetlenül szükségesnek mutatkozik is, a minek következtében ezen kivitel növekedni is fog, — mégis ezen összeköttetés a megszállott tartományok felé irányuló jelenlegi bevitel viszonyaiban alig fog említésre méltó változást előidézni. A metkovicsi Narenta-kikötőnek a bevitelre nézve kedvezőtlen helyzete folytán,—amely kikötőt különben is csak csekélyebb tonnatartalmú hajók használhatják, — úgyszintén a megszállott tartományoknak az osztrák-magyar monarchia általános vámterületébe történt bevonása folytán, Bosznia és jó részben Herçzegovina is, természetszerűleg a Monarchiából szárazföldön át eszközlött bevitelre van utalva.
