Főrendiházi irományok, 1887. III. kötet • 106-190. sz.
Irományszámok - 1887-147
232 OXLVII. SZÁM. koztak, annál kevéábé véltem elejthetönek, mert az üstfözdéknek mintegy 100,000-re terjedő rendkívül nagy számánál, és azok nagy részének felette kezdetleges berendezésénél, valamint azok gyakran megszakított üzemének rendszerint igen rövid tartamánál fogva, ezekre a szeszfőzdékre nézve a fogyasztási adó-, illetőleg terményadó-rendszer alkalmazását, s különösen az ez által feltételezett ellenőrzési intézkedések végrehajtását, valamint a termelt szesz mennyiségének és foktartalmának esetről-esetre való megállapítását kivihetőnek nem tartottam, s ezekre a szeszfőzdékre nézve más adóztatási rendszert sem láttam czélszerübbnek, mint mely azokra nézve jelenleg is alkalmazásban van. Legfőbb fontossággal és legnagyobb horderövel bir azonban a javaslatba hozott fogyasztási adórendszer, mert az az összes mezőgazdasági és iparszerû, gyárilag berendezett szeszfőzdékre terjed ki, melyek az 1884/5., 1885/6. és 1886/87-ik termelési évadok eredményének átlaga szerint 908,391 hektoliter alkoholnak adó alá történt bejelentése mellett, tényleg mintegy 1.245,539 hektoliter alkoholt állitottak elő, és 9.992,303 frtot fizettek szeszadó fejében; mig az összes többi, illetőleg az úgynevezett üstfozdék, melyekre nézve az eddigi adóztatási módok fentartattak, ugyanazon időszakban átlag csak 86,378 hektoliter alkoholmennyiségnek megadóztatása mellett, tényleg csak 950,155 forintot szolgáltattak adó fejében az állampénztárába. A törvényjavaslat czéljainak érvényesítését tehát csakis a fogyasztási adórendszer életbeléptetése utján várom. Ezen adóztatási rendszer rövid vázlata a következő: A termelt szesz mennyisége s annak foktartalma a termeléskor szeszmérőgépek által állapíttatván meg, szigorú hivatalos ellenőrzés alá vétetik. Az ekként számba vett szeszmennyiségnek csak az a része esik fogyasztási adó alá, mely belföldi fogyasztásra fordittatik, mig az a szesz, mely valamely szabadraktárba vitetik át, feltételes adómentességet élvez ; az a szeszmennyiség pedig, mely mint olyan, avagy likőrben vagy rumban, melyhez felhasználtatott, vagy borban, melyhez szesztartalmának emelése végett vegyittetett, a vámvonalon át kivitetik, vagy mely — eczetkészitésre, vagy a fűtés és világítás kivételével — más ipari czélokra fordittatik, megfelelő ellenőrzési intézkedések mellett teljesen adómentes. Az adó alá eső szeszmennyiség után járó fogyasztási adó abban az időpontban fizetendő, melyben az a szeszfőzdéből avagy valamely szabadraktárból a szabad forgalomba megy át. A fogyasztási adónak két tétele van, t. i. 35 krajczár és 45 krajczár minden hektoliterfok (liter) alkohol után. A kisebbik adótétel mellett egy-egy termelési évadban termelhető alkoholmennyiség, az előrelátható adóköteles fogyasztás arányában meg van határozva, az egész osztrák-magyar vámterületre nézve együttvéve s külön mindegyik állam és a megszállott tartományok területe részére s az egyes területekre eső alkoholmennyiség az illető szeszfőzdék között az illető terület törvényhozása által önállóan osztandó fel ; — mig a nagyobbik adótétel mellett belfogyasztásra, valamint adómentes ipari czélokra s a külföldre való kivitelre bármily mennyiségű szesz szabadon termelhető. Az ipari czélokra adómentesen utalt szesz után ellenőrzési illeték fejében, minden liter alkohol után 3 krajczár fizetendő. A fogyasztási adóra nézve kellő biztosíték mellett 4 havi hitelezésnek, — ha pedig az az esedékesség alkalmával azonnal készpénzben lefizettetik, 1 i /sV* leszámításnak van helye. A külföldre kivitt szeszért hektoliterfokonkint 5 kr. adatik kiviteli jutalom fejében oly korlátozással, hogy az egy-egy termelési évad alatt kivitt szeszes folyadékok után járó jutalmak összege egészben 1.000,000 frtot meg nem haladhat, s ezenkívül az olyan szesz után, melyért
