Főrendiházi irományok, 1887. III. kötet • 106-190. sz.

Irományszámok - 1887-147

CXLVII. SZÁM. 231 Részemről tehát nálunk is a szeszfogyasztás nagyobbmérvű megadóztatását, s evvel kapcsolatosan oly intézkedések megtételét tartom szükségesnek, melyektől ugy a mezőgazdasági — mint a gyári szeszipar érdekeinek előmozditása és állandó biztosítása várható. E kettős czélt azonban a jelenleg érvényben lévő adóztatási rendszer keretén belül (1884. évi XXI. t.--cz.) érvényesíthetőnek nem vélem, nem pedig azért: 1. mert a termény mennyisége és annak 75 fokkal meghatározott átlagos foktartalma alapján való adóztatás (1884. évi XXI. t.-cz. III. fejezetének 4. része), valamint a beczefré­zésre szánt űrméret termőképessége szerinti átalányozás (1884. évi XXI. t.-cz. III. fejezetének 2. része) mellett a tényleg termelt szesz csak részben kerülvén adó alá, jelentékenyebb pénz­ügyi eredmény csakis aránytalanul magas adótétel mellett volna elérhető. Ez esetben azonban az adótétel felemelése arányában növelteinek azon hátrány is, melyet a két különböző adóz­tatási módból az átalányozás természetszerű követelményeként kifejlődött egyenlőtlen adóztatás eredményezett. 2. Nem vélem a jelenlegi adóztatási rendszert fentarthatónak, mert az utóbb emiitett átalányozási mód mellett az illető szeszgyárak, hogy az adó mentül nagyobb részét meg­takaríthassák, az erjesztés lehető gyorsítására lévén utalva, oly gyártási módot honosítottak meg, mely a termelési anyagok hiányos kihasználására, valamint több és drágább erjesztő anyag igénylése által anyagpazarlásra, illetőleg a szesztermelés megdrágítására, s e mellett az adóztatásban igen nagy aránytalanságra is vezetett; ily eljárás fentartása mellett pedig a szesz­termelés nagyobbmérvű adóztatást, az ipar érdekeinek koczkáztatása nélkül, alig bírna el. 3. Az érvényben lévő szeszadó-rendszernek is tulajdonitható túltermelés által a szesz­árakra gyakorolt nyomás az adónak a fogyasztókra való áthárítását akadályozván meg, a szesztermelés megszűnt jövedelmező lenni, s ugyanazért az adótételnek e rendszer keretén belül való emelése a szeszipar romlására vezetne. 4. A jelenlegi adóztatási rendszernek a fentiekben kiemelt hiányai mellett, annak kere­tében nem tehetők oly intézkedések, melyek ugy a mezőgazdasági, mint a gyári szeszipar érdekeit egyaránt előmozdítani és állandóan biztosítani képesek volnának. Szükségesnek tartottam tehát egy más adóztatási rendszert különösen azokra a szesz­gyárakra nézve czélba venni, melyek a fentebb emiitett két adóztatási módnak vannak alá­vetve, s ennélfogva, hogy a szesziparnak alkalmat nyújtsak igényeinek érvényesítésére, az érde­keltek köréből egybehivott szakbizottságot hallgattam meg, s e bizottság czélzataimmal meg­egyező véleményének tekintetbevételével az osztrák pénzügyministerrel folytatott tárgyalások eredményét képezi az osztrák kormánynyal egyetértöleg megállapított jelen törvény­javaslat. E törvényjavaslat a termény mennyisége és annak 75 fokkal meghatározott átlagos loktartalma alapján való adóztatást, valamint a beczefrézésre szánt űrméret termelőképessége szerinti átalányozást megszünteti s az eme két adóztatási módnak alávetve volt szeszfőzdékre, valamint azokra a szeszfőzdékre nézve is, melyek borhulladékok (törköly stb.) feldolgozása mellett égetett szeszes folyadékkal együtt borsavas sókat is termeltek, s melyek a termény mennyisége és teljes foktartalma alapján adóztak (1884. évi. XXI. t.-cz. 24. §-ának II. pontja) a tiszta fogyasztási adót, illetőleg az e szeszfőzdék által előállított és belföldi fogyasztásra szánt szesz teljes mennyisége és tényleges foktartalma alapján való adóztatást lépteti életbe ; ellenben a többi kisebb — úgynevezett üstfözdékre, — és illetőleg azokra a szeszfőzdékre nézve, melyek gyümölcsöt, törkölyt, bogyós gyümölcsöket, gyökér-növényeket, bort, borseprőt, mustot, mézes vizet és sörfözési hulladékokat stb. dolgoznak fel, a főzőkészülék termelőképessége szerinti átalányozást, valamint a szeszfőzővel kötendő szabad egyezkedés (megváltás) utján, a várható alkoholmennyiség alapján való adóztatást továbbra is fentartja. E két adóztatási módot, melyek a fenforgó viszonyok mellett eddig is megfelelőknek mutat-

Next

/
Oldalképek
Tartalom