Főrendiházi irományok, 1887. I. kötet • 1-89. sz.
Irományszámok - 1887-21
XXI. SZÁM. 87 Vagy 60,000 bejelentésről lévén szó, ezen nagyszámú bejelentéseknek tüzetes átvizsgálására és az engedélyezés letárgyalására két hó elégtelennek mutatkozik, miért is, hogy a dohánybeváltó-felügyelőknek, kik épen ezen hónapokban a dohánybeváltási szemlékkel szerfelett vannak elfoglalva, elegendő idő engedtessék a bejelentések tüzetes átvizsgálására, az engedélyezés terjedelmes ügyének kellő határidőben való pontos letárgyalására, szükséges a bejelentések beadására fennálló határidőt megváltoztatni és ezen bejelentések beadására határidőül a termelési évet megelőző deczember hó 31-ikét megállapitani. Azon intézkedés pedig, hogy a kijelölt határidőnél később vagy más helyen, mint a községi elöljáróságoknál, illetve polgármestereknél beadott bejelentések feltétlenül elutasitandók, — abban találja indokolását, hogy az engedélyezési művelet közbeeső tárgyalások által ne zavartassák és igy a kiszabott terület túl ne lépessék ; szükséges ez továbbá, mert igen gyakran megtörtént, hogy termelés engedélyezése iránti kérvények közvetlenül a pénzügyministeriumnál adattak be, mely körülmény a fent említett terület-túllépésen kivül még a ministerium ügymenetét is gátolta s a helyes nyilvántartást akadályozta. Végül az sem hagyható figyelmen kivül, hogy az engedélyezés előfeltételeiért felelőssé tett községi elöljáróságok jogosan csak az eset lesznek felelősségre vonhatók, ha az engedélyek kiadása előleges meghallgatásuk s közvetitésök mellett történik. A mi a 7. §-ban a községi elöljárók kötelezettségére vonatkozó határozatokat illeti, ezek már az 1876. évi IV. t.-cz. 7. §-ában foglaltatnak és itt csak az eljárás pontosabb meghatározása czéloztatik. A községi elöljárók teendői a 7. §»ban foglalt határozmányok teljesítése által némileg szaporodván, méltányosnak találtatott, hogy buzditásul és a reájuk bízott teendők pontos teljesítéséért jutalomdíjban részesittessenek, mely a 8. §. szerint holdanként 20 krban lenne megállapítandó. Mivel az ültetési terület felmérése és a termés leltározása az úgynevezett zsinór-felvétel körül eddig követett eljárás a termés mennyiségéről biztos adatokat nem szolgáltatott és ezen hiány a törvényellenes dohányfogyasztást igen elősegítette, szükségesnek mutatkozik a dohánytermelés feletti felügyeletet, a termés leltározását és az ezen teendők körüli eljárást szabályozni, biztosabb alapokra fektetni és ugy berendezni, hogy a kincstár érdekeinek megóvása mellett a termelők érdekei is védve legyenek. A dohánytermelés felett gyakorlandó hivatalos felügyeletről, az ültetési területek fel méréséről, a termés felvételéről és beszállításáról a törvényjavaslat 9., 10., 11., 12., 13., 14., 15., 16., 17., 18. és 19. §-ai tartalmazzák az életbeléptetendő határozatokat. Minthogy a 8. §-ban biztosított jutalomdíjak fizetése, valamint a gyakorlandó hivatalos ellenőrzés ezentúl a kincstárnak általában nagyobb kiadásába fog kerülni, méltányos és indokolt, hogy ezen költségekhez való hozzájárulás végett a termelők minden hold után az eddig fizetett 1 frt engedélyi illeték helyett a 9. §-ban meghatározott 2 frtot fizessék. Az érvényben álló jelenlegi szabályok szerint a terület-felmérést eddig a pénzügyőrség teljesítette. Minthogy a termelők ezen felmérés helyességét utólagosan a legtöbbször kifogásolták, hogy a felmérés ezentúl megbízható módon és a termelők megnyugvására vitessék keresztül, szükségesnek látszott a községi elöljáróság, illetve polgármester közreműködését is igénybe venni. A törvényjavaslat 10. §-ába felvétetett ennélfogva azon határozat, hogy a terület-felmérés ugyan pénzügyi közeg által, de a községi elöljáróság, illetve polgármester kirendeltjének közreműködésével és a termelőnek jelenlétében eszközöltessék. A termés leltározása eddig az úgynevezett zsinórfelvétel utján eszközöltetett és ezen felvételt az érvényben lévő szabályok szerint szintén alsóbbrangú pénzügyőri közegek teljesítették.
