Főrendiházi irományok, 1887. I. kötet • 1-89. sz.
Irományszámok - 1887-25
114 XXV. SZÁM. ségei a törvény 5. §-a szerint a magyar államkiucstár terhére vállaltattak el. Miután azonban a volt horvát-szlavón határö'r vidék kormányzata súlyt fektetett arra, hogy ezen vasút határőr vidéki területen vezettessék, — ennélfogva a törvény idézett határozmánya az 1881. évi július hó 15-én kelt és az 1882. évi XL. t.-czikkel érvényében megerősített cs. és kir. rendelet 7. pontja értelmében oda módosíttatott, hogy, — a mennyiben a sziszek-károlyvárosi Összekötő vonal határőrvidéki területen fogna vezettetni — annak költségei a már kilátásba vett egyéb határőrvidéki vonalak kiépítése után a határőrvidéki beruházási alapból lesznek fedezendők. Ily viszonyok közt, s minthogy semmi különös indok nem forog fenn arra nézve, hogy a sziszek-károlyvárosi vonal ne vezettessék a volt határőrvidék területén, — a törvény fentidézett 3. §-ának szoros megtartása — vagyis asunja-bródi és sziszek-károlyvárosi vonallal egyidejű kiépítése — csak akkor válnék lehetővé, ha a határőrvidéki beruházási alap már oly nagy pénzkészlettel rendelkeznék, hogy a sunja-bródi vonal sunja-újgradiskai részének épitése már folyamatban lévén) az újgradiska-bródi, vinkóvcze-mitroviczi és sziszek-károlyvárosi vasutak épitése egyszerre lenne foganatba vehető, sőt a törvénynek ugyancsak fentebb idézett 4. §-a 6) pontja értelmében szükséges volna, hogy már a sunja-határszéli vonalra adott kincstári előlegek visszafizetésének módozatai is egyidejűleg szabályozhatók legyenek. A szóban levő közérdekű építkezéseknek ily — az említett egyidejűség által feltételezett — bizonytalan időre való elhalasztása azonban nem lehetett a törvényhozásnak szándékában ; minélfogva a kormány a törvényhozás intentiói szerint vélt eljárni akkor, midőn a sunja-bródi vonal sunja-újgradiskai szakaszának kiépítését már is foganatba vette, mihelyt ezt a határőrvidéki beruházási alap pénzügyi állása megengedte. Minthogy pedig ezen alap állása Horvát-Szlavonországok bánjától nyert I hivatalos közlések szerint már most azt is megengedné, hogy a sunja-bródi vonal újgradiska-bródi szakaszának épitése szintén megindittassék : ennélfogva felmerült annak szüksége, hogy a többször idézett törvény azon határozmányai, melyek szerint a sziszek-károlyvárosi vonal a sunja-bródi vasúttal egyidejűleg lenne kiépítendő, — másrészt pedig a magyar államkincstár részéről a sunjahatárszéli vonal építésére előlegezett — eddig mintegy 2.088,000 frtra menő Összeg megtérítése a sunja-bródi vasút kiépítésének biztosítása alkalmával állapítandó meg, — oly irányban módosíttassanak, hogy egyfelől a sunja-, illetőleg gradiska-bródi vonal függetlenül a sziszek-károlyvárosi vasúttól építtessék ki ; másfelől pedig a jelzett kincstári előlegek megtérítésének kérdése oly időre halasztassék, midőn a határőrvidéki vasutaknak az elől idézett törvényekben megáll apitott vonalai kiépültek. Ez utóbbi rendelkezés is annál szükségesebbnek mutatkozik, minthogy a beruházási alap a már épülő félben levő sunja-újgradiskai és a jövő évben megkezdendő újgradiska-bródi vonalrész épitése által oly tetemes mérvben vétetik igénybe, hogy — amennyiben az érintett elŐlegÖsszegek megtérítése a törvény határozmányai értelmében követeltetnék — ez által a szintén sürgősen kiépíttetni rendelt, nyolcz ugyancsak a határőrvidéki beruházási alap terhére eső vinkovcze-mitroviczi vonal kivitele bizonytalan időre elodáztatnék. Már pedig ezen vonal mielőbbi, s mindjárt a sunja-bródi vasút megnyitását követő kiépítése, s ezzel a határőrvidéki vasúti hálózat és a budapest-zimonyi vasút közötti összeköttetésnek, — már az 1877. évi XXVI. t.-czikk 10. §-ában is szem előtt tartott, — létrehozatala nemcsak a határőrvidéki területnek, illetve Horvát-Szlavonországoknak, hanem, tekintettel a Szerbia és az adriai kikötők között várható jelentékenyebb forgalomra, melynek közvetítését különben a vizi-útnak kellene átengedni, — közvetlenül a m. kir. államvasutak, illetve a határőrvidéki vonalak jövedelmezőségének érdekében is fekszik. Ezek azon indokok, melyek a kormányt arra indították, hogy az 1880. évi XLIIt. törvényczikk azon rendelkezéseinek, melyek a sunja-határszéli vasútra fordított kincstári előlegek
