Főrendiházi irományok, 1887. I. kötet • 1-89. sz.
Irományszámok - 1887-23
108 XXIII. SZÁM. kisebb mennyiségben előre megrendelhetik, mely esetben a bélyegilleték 1 V»%-át jutalékképen élvezik; d) kicsinyben való eladásnál a kincstári űrlapok — a bélyegilletéken kivül — V* krajczárért fognak árusittatni. Miután az egyöntetűség szempontjából nagyon kívánatos, hogy a javaslatom szerint egyelőre csakis a vasúti fuvarlevelekre nézve tervezett intézkedés lehetőleg "átalánosittassék, ennélfogva a 16. §-ban egyúttal arra kérek felhatalmazást, hogy a kincstári űrlapok kötelező használatát, — a technikai nehézségek és a gyakorlati kivitel lehetősége tekintetéből még bővebb megfigyelést igénylő körülményekhez képest a gőzhajózási vállalatoknál használt fuvarlevelekre is kiterjeszthessem. A 16. §-hoz. A fővárosi közraktáraknak nyújtott állami segélyezésről és kedvezményekről szóló 1880. évi XLV. t.-cz. 3. §-a értelmében a raktárjegyek három évi időtartamra bélyegmenteseknek mondattak ki oly feltétel alatt, hogy a zálogjog első átruházása alkalmával esetenkint 1 forint állandó bélyegilleték fizetendő. Ennek ellenében a bélyeg- és illetékszabályoknak megfelelő rendszeres bélyegkötélezettség a következő lenne: 1. a közraktári jegytől 1 forint állandó bélyegilleték, 2. a zálogjegy (warrant) első átruházásától, illetve az arra nyert kölcsöntől, a váltókra nézve meghatározott bélyegilleték, 3. az egész raktárjegynek vagy magának az árújegynek (cedule) minden átruházástól 5 kr. bélyegilleték. Minthogy fontos közgazdasági indokok szólnak e kedvezmény fentartása mellett, az a törvényhozástól az első három évre nyert felhatalmazás folyományakép hallgatólag továbbra is érvényben hagyatott, minek törvényesitését kérem kimondatni a 16. §-ban. A 17. §-hoz. Az illetékek behajtásánál az eddigi intési eljárás igen sok munkát és nehézséget okoz. A szokásos intési nyomtatványok kitöltése, szétküldése és megőrzése oly idő- és munkapazarlással van egybekötve, hogy ennek lehetőleg elejét kívánnám venni. Minthogy a fizetésre kötelezett fél már a neki kézbesített fizetési meghagyásban tájékozást nyer nemcsak a követelés alapjára nézve, hanem egyúttal figyelmeztetve lesz azon határidőre is, melyen belül s azon pénztárra, melynél a fizetést teljesíteni kell. Ehhez képest tekintettel arra, hogy itt a fél már különben is Írásban hivatikfel az illeték lefizetésére, az eddig az illetékekre nézve gyakorlatban levő Írásbeli intési eljárás megszüntetését hozom javaslatba mindazon esetekben, melyekben a fizetési meghagyás kézbesítése az 1881 : XXXIV. t.-cz. 16. §-a értelmében törvényesen eszközöltetett. Javaslatom elfogadása esetében a feleknek a fizetési meghagyás kézbesitése után Összesen még 45 nap fog rendelkezésére állani, hogy a tőlük követelt fizetésre előkészülhessenek. A 18. §-hoz. 1881. óta az illetékkiszabási iratok utólagos felülvizsgálása folytán utólag kiszabott illetékek nem a felektől, hanem az eljáró tisztviselőktől követeltetnek s illeték fizetésére kötelezett felek irányában még oly illetékkülönbözetek sem érvényesíthetők, melyek egyszerű tévedés vagy kétségtelen számitási hibából keletkeznek. A pótilletékeknek a tisztviselők iránti érvényesítése a legtöbb esetben nemcsak méltánytalan, hanem a csekélyebb javadalmazásúak irányában részben is alig foganatosítható, ugy
