Főrendiházi irományok, 1884. VII. kötet • 426-479. sz.

Irományszámok - 1884-426

36 CDXXVI. SZÁM. Sziavon-Dalmátországok területén követett eljárásáért a közös országgyűlésnek felelős, egyenesen rámutatott, hogy ezen közös országgyűlésen Horvát-Szlavon-Dalmátországok is képviselvék ; pedig sem a tárcza nélküli külön horvát-szlavon-dalmát ministernek létele, sem Horvát-SzlavonDalmátországoknak a közös országgyűlésen való képviseltetése nem volna kellően indokolva, ha a központi kormány részéről Horvát-Szlavon-Dalmátországok területén tett intézkedésekért, bárki más volna felelősségre vonható, mint ez a központi kormány és bárki más vonhatná felelősségre, mint a közös országgyűlés. Ha nem igy állana a dolog, a zavaroknak és ellenmondásoknak hosszú sora nyílnék meg, a mi pedig nem állhatott a törvényhozónak szándékában. Ugyanis, ha ugyanazon — a központi kormány által tett — intézkedésért ezt a kormányt a magyar országgyűlés, de egyszersmind a horvát szlavon-dalmát országos kormányt az ottani országgyűlés felelősségre vonhatná, akkor megtörténhetnék, hogy ugyanazon ügyre nézve két egymással ellentétes határozat keletkeznék. De megtörténhetnék az is, bogy miután a közös országgyűlés ama tagjai, a kik Horvát-Szlavon-üalmátországokat képviselik, a kiegyezési törvény 35. §-a szerint »személyes nyilatkozási és szavazási jogukat mindazon ügyek tárgyalásánál, melyek közöseknek ismertetnek el, szintén önállóan, utasítás nélkül épen ugy gyakorolják, mint a közös országgyűlés többi tagjai«, megtörténhetnék — mondjuk -— az, hogy ha a közös ügyek körüli intézkedésekre nézve kétfelelősségi forum ismertetnék el, a közös országgyűlés horvát-szlavón tagjainak szavazata esetleg ellentétben állhatna azon országgyűlés szavazatával, a mely őket kiküldötte. Ugy hisszük, ez oly képtelenség volna, a melyet semmiféle törvényhozás nem akarhatott ós igy a t. horvát-szlavón országos bizottság velünk egyet fog érteni abban a felfogásban, mely különben — a mint kimutattuk — a törvénynek nem csak szellemén, hanem betűjén is nyugszik: hogy tudniillik a központi kormánynak igenis kötelessége arra igyekezni, hogy Horvát-Szlavon-Dalmátországok területén ez országok külön kormányával egyetértoleg járjon el, de az autonom ügyek körén kivül eső és a központi kormány által tett intézkedésekért ezen kormány egyedül a közös országgyűlésnek felelős, tehát ilyen intézkedésekért a horvát-szlavon-dalmát országos kormány felelősségre nem vonható. Átmenve most mar a tisztelt horvát-szlavón országos bizottság üzenetében elősorolt egyes pontokra, ott mindenekelőtt a horvát-szlavón osztályok kérdésével találkozunk. A t. horvát-szlavón országos bizottság ugy találja, hogy ezen osztályok, a mint jelenleg fennállanak, nem felelnek meg az 1868 : XXX. törvényczikk 46. szakaszának, mely az üzenet állítása szerint ezen osztályok szervezését rendeli el, — fejtegetése további folyamában pedig részletesen magyarázza azt, hogy, az ő felfogása szerint, mily czélból lett ezen osztályok szervezése a kiegyezési törvény által elrendelve. A magyar országos bizottság nagyon sajnálja, hogy mig a horvát-szlavón országos bizottság más tárgyaknál, midőn a törvényre hivatkozik, az illető szakasznak szószerinti szövegét idézte, ezt a 46. §-ra nézve tenni elmulasztotta. E mulasztást pótlandók, ime ide iktatjuk az illető szakasz szövegét : »46. §. Horvát-Szlavon-Dalmátországok kivánatukra biztosittatnak, hogy a központi kormány mind a központi hivatalok horváts davon osztályait, mind a nevezett országok területén működő közegeit, tekintettel a szükséges szakképzettségre, a mennyire csak lehet, horvát-szlavondalmát honfiakból nevezi ki.« E szövegből világosan látható, hogy a t. horvát-szlavón országos bizottság téved, midőn azt mondja, hogy a 46. §. a horvát-szlavón osztályok szervezését rendeli el. Ezen szakasz semmiféle szervezést nem rendel el, a horvát-szlavón osztályok feladatáról és jogköréről egy szóval sem emlékezik, hanem egyedül azt rendeli el, hogy a központi kormány a központi hivatalok horvát-szlavón osztályait, a mennyire csak lehet, horvát-szlavón dalmát honfiakból nevezze ki. Tehát nincs arról szó, hogy ily osztályok szerveztessenek és miként szerveztessenek, vagy pedig, hogy a kiegyezési törvény létrejöttekor