Főrendiházi irományok, 1884. VII. kötet • 426-479. sz.

Irományszámok - 1884-443

GDXLIIJ. SZÁM. 187 az évi 57© jövedelem a teljesen befizetett tartalékalap felhasználása által mintegy biztositva ;van és alig képzelhető, hogy az évi jövedelem a kifizetett összeg mögött visszamaradjon, észre* vételre vagy aggályra nem szolgáltat okot. A 105. czikk a bankszabadalmat 1888-iki január l-jétől 1897. deczember 31-éig terjedő tíz évre hosszabbítja meg. Az alapszabályok ezen czikke a törvényczikk 1. §-án alapulván, ezen szakaszszal együtt alább fog indokoltatni. A módosított 106. és 108. czikk a jelenlegi alapszabályok ugyanily számú, a bank feloszlásáról és felszámolásáról szóló czikkeit a köztörvénynyel és kereskedelmi törvénynyel összhangzásban levő részletes és czélszerú oly intézkedésekkel egészítik ki, melyek kifogás alá nem eshetnek és különösen a 108. czikk azon intézkedése, miszerint a bank feloszlása alkalmából, a bank és egyik vagy másik kormány közt netalán felmerülő vitás kérdések eldöntése és az alapszabályok 53. czikke értelmében alakított választott bíróságra bizassék, nézetem szerint a felszámolás gyorsabb legombolyitása szempontjából igen helyes és az államkormányok szempontjából alapos indokból alig kifogásolható. A 110. és 111. czikk szoros kapcsolatban állnak a bankjegyek fedezetéről és a jegyadóról szóló 84. czikkel. , . A 110. czikk első bekezdésébe felvett részletesebb hivatkozás az 1867. évi XV. t.-cz. 5. §-a első és második bekezdésére csakis ezen (110.) czikk eddigi értelmének szabatosabb kifejezésére szolgál. A mi ugyanezen czikk második és harmadik bekezdését illeti, miután az állam pénzjegyei kivétel nélküli kényszerforgalommal birnak és a bank ugy mint bárki más tartozik azokat adósaitól fizetésképen elfogadni s igy megtörténhetik, hogy ha az adós fél államjegyekkel fizet, a bank követelése visszafizettetik, de az ezen követelés alapján kibocsátott bankjegyek (— melyeknek ellenértékét a bank birtokában levő államjegyek képezik —), egészben vagy részben forgalomban maradnak. Ennek természetes következménye egyrészt az, hogy a felek is köteleztetnek az államjegyeket a banktól fizetésképen, valamint a bankjegyek felváltásánál, vagy beváltásánál teljes névértékben elfogadni ; másrészt az igazság és méltányosság követelménye, hogy a bank birtokában levő államjegyek Összege a forgalomban levő bankjegyek összegéből előzetesen levonatván, a 84. czikknek a bankjegyek érez- és bankszerű fedezetéről és az esetleg fizetendő jegyadóról szóló rendelkezései csak az ezután fenmaradó bankjegyösszegre alkalmaztassanak. Az államjegyek kény szerforgalma, az ezüst árának leszállása (— időnként a névérték alá is —) és hullámzása, egyszóval rendezetlen valuta-viszonyaink folytán a kormány — hogy az ezüstpiacz rendkívüli helyzete által lehetővé vált nagymérvű üzérkedésnek és ez által okozott károsodásnak véget vessen — a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormányával egyetértőleg az ezüstpénz veretesét magánfelek részére rendeleti utón megszüntetvén és ily viszonyok közt szükségképen a bankot is ezüstrudak vételének kötelezettsége alól felmentvén, miután a viszonyok azóta nem változtak, indokoltnak látszik, hogy a bank ezen kötelezettség alól a törvény által azon időpont beálltáig felmentessék, midőn az államjegyek kényszerforgalma megszűnik és a valuta rendezése folytán a bank érezpénzfizetéseit megkezdvén, a birtokában levő ezüstpénzt törvényes értékben értékesithetendi. De másrészt nem foroghat fenn nehézség az ellen, hogy a bank addig is, mig készpénz-fizetéseit megkezdi, fizetéseket törvényes ezüstpénzben teljesítsen, vagy pedig belátása szerint bankjegyeit törvényes ezüst pénzzel beváltsa, vagyis a birtokában levő ezüstöt bankjegyekért alpári eladja. Végre indokoltnak kell ismernem a bank azon kívánságát, — 111. czikk, 2. kikezdése — miszerint a birtokában levő külföldre és érezpénzre szóló váltók 30 millió forint erejéig á bankjegyek érezfedezetébe beszámíttassanak. E beszámítás már egyszer — 1870-ben — a 24*