Főrendiházi irományok, 1884. VII. kötet • 426-479. sz.
Irományszámok - 1884-443
188 CDXLiri. SZÁM. német-franczia háború idejében, midőn a bank rendkivül magas hiteligényekkel állott szemben, ideiglenesen megengedtetett az akkori szabadalmazott osztrák nemzeti banknak s hogy későbben a bank nem kérte ez intézkedésnek állandóan az alapszabályokba felvételét, ennek oka valószinüleg abban keresendő, hogy az akkori kisebb üzletforgalom mellett a banknak erre szüksége nem volt és a valuta helyreállítása iránt általánosan vérmesebb remények tápláltattak, melyeknek teljesedése esetében a szóban levő beszámítás szüksége és értelme önmagától megszűnt volna. Miután azonban a valuta rendezése legjobb esetben is éveket veend igénybe, miután továbbá érczváltók vásárlása által a bank gyümölcsözés nélkül heverő nagy érczkészletének legalább egy része gyümölcsözően felhasználható és ez által a bank és közvetve a két államkincstár jövedelme fokozható, végre a bank eddigi eljárása és magatartása biztosítékot nyújt az iránt, hogy a bank túlüzérkedésbe nem fog bocsátkozni és minden tekintetben óvatosan fog eljárni, a kért beszámítást a bank által javasolt 30 millió maximai összeg határai közt aggály nélkül megengedhetőnek vélem. A jelzáloghitel-osztály alapszabályaiban tervezett módosításokra nézve a következőket jegyzem meg: A 11. §. b) pontja csakis részletesebb és szabatosabb kifejezése az ugyanazon pont jelenlegi szövegében foglaltaknak; szintúgy ezen §. c) pontjába felvett szavak, »választása szerint egyenesen a végrehajtási zárlatot, vagy a végrehajtási árverést, vagy a végrehajtás ezen két nemét egyidejűleg csakis az 1881. évi LX. t.-cz. intézkedéseinek, jelesen a 135 — 213. §-okban foglalt rendelkezéseknek megfelelő és részletesebb körülírását képezik a bankot most is megillető általa tényleg gyakorolt és a bíróságok által elismert jogoknak. Ugyanezen §. következő kikezdése a jelzálog-hitelüzletben felmerülő peres esetekre nézve akkép állapítja meg a birói illetékességet, hogy a magyar korona egész területére nézve határozó (— itélő —) bíróságul a budapesti I. folyamodású kir. törvényszéket jelöli ki. Bármennyire óhajtá is a kormány mindenkor a magyar állam igazságügyi fenhatóságának megóvása szempontjából érvényesíteni azon elvet, hogy a magyar korona területén levő ingatlanokra nézve a birói eljárás kizárólag a magyar bíróságok illetékességi körébe utaltassák, ezèn kívánalom teljesítése az 1878-ik évi banktörvény alkotása alkalmával az akkori viszonyok közt elérhető nem volt. Az 1878-iki törvény, illetőleg alapszabályok az iránti hiányos intézkedését a kormány továbbra fentarthatónak nem vélvén, felhasználta a most kínálkozó alkalmat arra, hogy az állam igazságügyi fenhatóságának ez irányban is teljes érvényt szerezzen akkép, hogy a magyar korona területén levő ingatlanokat terhelő jogviszonyokból kifolyólag más bíróság, mint országbeli itélő bíróság minőségével fel ne ruháztassék. Minek folytán ugy a bank, mint a jelzálogkölcsönt vevők érdekében ezen jogviszonyból eredő bíráskodás a budapesti első folyamodású kir. törvényszék hatáskörébe utaltatik. Ugyanezen szakasz c) pontja harmadik kikezdésének új szövegezése főleg a bíróságoknak a végrehajtási eljárást szabályozó 1881. évi LX. t.-cz. életbeléptetése óta tapasztalható nem egyforma és eltérő eddigi eljárása szolgáltatott okot, miután a bíróságok némelyike a határozó bíróságnak az árverést elrendelő végzése alapján csak a végrehajtási zálogjog bekebelezését, illetőleg a végrehajtási jog feljegyzését rendelvén el, az árverés kitűzését attól teszi függővé, hogy ezen végzés kézbesítésétől számítandó 15 nap eltelte után külön beadványban újból kéreímeztessék — más bíróságok pedig ily új kérvény beadását nem követelvén, az árverést azonnal kitűzik. Hogy e részben minden kétségnek eleje vétessék, s a végrehajtási zálogjog bekebelezésével egyidejűleg az árverés is elrendeltessék és kitüzessék, czélja a tervezett új szövegezésnek, mely ugy a bank eddigi alapszabályainak, mint a fennidézett törvényczikk értelmének és czélzatainak megfelelvén, nézetem szerint kifogás alá nem eshetik. A 11. §./) pontja alatti intézkedés, illetőleg annak értelmében a banknak nyújtandó
