Főrendiházi irományok, 1884. VII. kötet • 426-479. sz.

Irományszámok - 1884-426

8 CDXXVI. SZÁM. gőzhajózásra és a tengeri hatóságokra is kivánta kiíerjesztetni. Ennek ellenében a magyar országos bizottság elismerte ugyan annak szükségét, hogy Horvát-Szlavonországokban a közönség használatára vagy tájékoztatására szánt közlemények mindenkor horvát nyelven is kiadassanak, hogy mindazon vasúti közegek, kik a közönséggel közvetlenül érintkezni kötelesek, a horvát nyelv ismeretével birjanak és ott, a hol szükséges, ezen nyelvvel éljenek, de ennél tovább menni a magyar bizottság magát jogosítottnak nem vélte. Az államvasutakra vonatkozólag a nyelvkérdés tekintetében felmerült eltérések mindazáltal nem voltak oly lényegesek, hogy azoknak kiegyenlítésére nem maradt volna remény. Merőben kiegyenJithetetlennek bizonyult azonban az a véleményeltérés, mely ugyancsak a hivatalos nyelvnek a közös hivataloknál való alkalmazására nézve a két bizottság közt mutatkozott. A magyar országos bizottság, midőn ezen nyelvkérdés tárgyalásához fogott, azt a maga részéről egyáltalán nem tekintette a magyar nemzetiség kérdésének, ugy lévén meggyőződve, miszerint sehol sem létezik azon szándék a magyar nemzetiség javára horvát-szlavón területen hódításokat tenni, hanem hogy feladatunk inkább az, a magyar állami eszmének ott minél több őszinte barátot szerezni, e mellett pedig teljes tiszteletben tartani és gyakorlati érvényre juttatói mindazon jogokat, melyeket a törvény ott a horvát nyelvnek biztosit. Ennélfogva a magyar országos bizottság magától érthető dolognak tekintette, hogy Horvát-Szlavonországok egész területén mind a törvényhozás, mind a közigazgatás nyelve a horvát legyen, miként ezt a kiegyezési törvény 56. §-a rendeli; továbbá, hogy Horvát-Szlavonországok határai között, ugyanezen törvény 57. §-a szerint a közös kormányzat közegeinek hivatalos nyelve szint n a horvát legyen, hogy tehát ezen nyelv a horvát területen levő közös hivatalok által ugy aa egymás közti, valamint az autonom hatóságokkal való érintkezésben használtassék és ugyanennek kelljen történnie mindazon hirdetéseknél és közleményeknél, melyek Horvát-Szlavonországok területén a közönség használatára vagy tájékoztatására adatnak ki. Ezen határozmányoknak következménye, mely nélkül azok gyakorlatilag nem valósithatók, természetesen az, hogy mindazon egyének, kik horvát-szlavón területen levő bármely hivatalnál alkalmazásban vannak, kötelesek a horvát nyelv ismeretével birni. Mindezeknek határozott kimondását a magyar országos bizottság a horvát-szlavón országos bizottságnak felajánlotta,, sőt a horvát nyelvnek hivatalos jellemét még a horvát-szlavón területen levő közös hivatalok és a központi magyar kormány közti érintkezésre nézve is elismerte, egyenesen kijelentvén, hogy a horvát-szlavón területen mtíködő hatóságokra nézve ugyancsak a horvát szöveg lenne hitelesnek tekintendő oly esetekben, midőn a horvát-szlavón területen levő közös hivataloknak a központi kormánynyal való érintkezésében, vagy pedig a Budapesten székelő közös kormánynak a horvát-szlavón országos kormánynyal, vagy az ott működő közös hivatalokkal folytatott levelezésben, vagy az általuk kibocsátandó közleményekben a horvát szövegen kivül magyar szöveg is alkalmaztatik és a két szöveg közt eltérés mutatkoznék. Az előrebocsátottak szerint az, hogy a hol szükségesnek találtatik, a hivatalos horvát szöveg mellé magyar szöveg is csatolható legyen, semmiféle nemzetiségi indokokból, hanem tisztán gyakorlati és czélszertíségi tekintetekből kívánatos. A horvát-szlavón országos bizottság azonban a magyar országos bizottságnak ezen egyedül a közszolgálat érdekei által követelt és semmi tekintetben a törvénybe nem ütköző álláspontnak jogosultságát is elismerni vonakodott. 0 a hivatalosságot, melyet a törvény a horvát nyelvre nézve igen is kimond, ugyanazonositotta a kizárólagossággal oly értelemben, hogy a horvát szöveg mellett még akkor is, ha hitelesnek ez van kijelentve, magyar szöveg egyátalán alkalmazható ne legyen. Ebbeli kivánataikat ekként formulázták: >Hivatalos nyelv Horvát-Szlavonországok területén, miként ez magától értetik, a közös hivatalok- és hatóságokra nézve is, valamint eddig, ugy ezentúl kizárólag a horvát nyelv marad; ezentúl ugy mint eddig a Budapesten székelő közös központi hatóságok a horvát-szlavón területen levő autonom vagy közös hatóságokkal kizárólag horvát nyelven érintkeznek. Ha pedig ezen köz-