Főrendiházi irományok, 1884. VI. kötet • 340-425. sz.

Irományszámok - 1884-352

34 CCCLIL SZÁM. a rendes birák mííkodése között lényegileg minden különbség megszűnt; azon időtől pedig, melyben az e. f. bíróságok szerveztettek és az igazságügyminiaternek alkalma volt a birói erőket jobban megismerni, a pótbirói intézményt, mint előkészítő oskolát és a megismerésre alkalmat nyújtó módot sem lehet tekinteni és igy az látszik, mintha az emiitett intézmény fen­tartása mellett az indokot csakis az államkincstár iránti tekintetekben — a takarékossági szem­pontban — kellene keresni. Ez nagy részben szintén indok volt ugyan, mégis ki kell jelentenem azt is, hogy enge­met az intézmény ideiglenes fentartására főkép az indított, mert feltételeztem, miszerint a tör­vénykezési rendtartás módosításának keresztülvitelével a kir. itélő tábláknál az ügyforgalom apadni fog és ez lehetségessé teendi az intézményt fokonként megszüntetni, és hogy a kir. táblák száma rövid idő alatt szaporittatni fog, a mely alkalommal az intézményt szintén meg­szüntetendőnek véltem. Végül véltem, hogy az elsó'folyamodású törvényszékeknél üresedésbe jövendő elnöki állásokra a pótbirák sorából többen fognak pályázni és alkalmam lesz a törvényszékek élére a felsőbb birói ügyvitelben is jártas birákat állíthatón Az 1881 : LXIX. t.-cz. hatályba lépett és jóllehet időközben a felebbvitel is korlátoz­tatok (1883 : VI t.-cz.), a kir. itélő-táblák ügyforgalma még sem apadt annyira, hogy a pót­birói állások fokozatos megszüntetését rendes »birói állások szervezése nélkül keresztülvinni lehetne és minthogy a kir. itélŐ-táblák számának szaporítása legközelebb meg nem várható, elérkezettnek tartom az időt arra, hogy a pótbirói intézmény megszüntetése ezéljából önálló javaslatot terjeszszek az országgyűlés elé. Ha tekintetbe veszem, hogy a pótbiró ugyanazon birói teendőket végzi, mint a rendes bíró, hogy továbbá az intézmény megszüntetése csakis az első években fog a tervezett fizetési fokozatok és kiviteli módozatok mellett a kincstárra érezhetőbb terheket róni, hogy azon intéz­mény régen nen> felel meg nevének és hogy a pótbirákra nehezedő feladat, munka és kötelesség épen nincs arányban az állással járó ilietményekk el; épen nem forog fenn ok arra nézve, ho^y a bírósági szervezet alaptörvényében támaszt ugy sem találó intézmény továbbra is fentartassék. Felemlítem még, hogy a budapesti kir. itélö-táblához a budapesti e. f. bíróságoknál, a marosvásárhelyi táblához pedig az e. f. bíróságoknál alkalmazott oly bírót, ki a tized-éves magasabb fizetést élvezi, nem lehet pótbirónak kinevezni a nélkül, hogy fizetéséből ne veszítsen, és hogy a pótbirák a rendes birákénál alantabb nap díj osztályzat ban állanak. Annak előrebocsátása után, hogy a két kir. itélő-táblánál szervezett rendes és pótbirói állások egyesítésével a birói létszám nem emeltetik és hogy a javaslat oly irányban intézkedik, miszerint ha a birói létszámban a rendes állapot bekövetkezik, a kincstárra az eddiginél nagyobb teher nem fog hárulni: áttérek az egyes szakaszok indokolására. Az Î- és 2. §• okhoz : A budapesti kir. itélő-táblánál három, a marosvásárhelyinél pedig két fizetési fokozatot vélek rendszeresíteni. A legmagasabb fizetéssel ellátott fokozatban az állások száma azon oknál fogva keve­sebb mint az alsóbbakban, mert az utóbbiakra alkalmazottak rendszerint fiatalabb egyének, kik­nek igényeik kevesebb jövedelemmel is fedezhetők. A budapestinél három fokozatot azért vélek felállítani, mert ha két fokozat állapíttat­nék meg, azt nem lehetne oly csekély különbözettel tenni, minő a tervezett első és második között van. Helyes beosztás ez esetben csak ugy lehetne, ha az első fokozat 3,000 frttal, a második pedig 2,500 frttal javadalmaztatnék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom