Főrendiházi irományok, 1884. V. kötet • 300-339. sz.

Irományszámok - 1884-313

CCCXIII. SZÁM. 173 Ugyancsak a bejegyzési kérelmezésnek könnyűvé tétele indít arra, hogy a kisebb 200 frt értéket képviseli) vagy szolgalmi jog bejegyeztetése végett a kérvény szerkesztését szintén határozott díj mellett a községi, illetve a körjegyzőre bizui indítványozom. A §-nak kivételes és egyéb intézkedései a fennálló törvényeknek hasonszerű intézkedésein alapulnak. A 69. §-hoz. A telekkönyvi rend szabályain egy átalábau nem alapul némely telekkönyvi hatóságnak azon eljárása, hogy oly esetben, midőn a tulajdonjog bekeblezése, a telekkönyvi rendelet 55. §-a értelmében csak lejegyzés utján eszközölhető, a lejegyzést akkor is elrendeli és a lejegyzett ingatlanokat más telekjegyzőkönyvbe viteti át, midőn valamely bekeblezesi kellék hiánya miatt csak a tulajdonjognak előjegyzését lehetne elrendelni. A telekkönyvi rendeletnek ezen helytelen alkalmazásából számtalan zavar s a legtöbb esetben az következik, hogy ha az előjegyzés nem igazolás miatt törültetik, az új telekjegyzőkönyvet megszüntetni, a lejegyzett ingatlanokat pedig természetesen más alakban ismét a,/. előbbi telekjegyzökönyvbe visszavinni és az előbbi telekkönyvi jószágtesthez hozzájegyezni kell. De még helytelenebb az erdélyi részekben fennálló telekkönyvi rendeletre hivatkozólag követett azon eljárás, hogy a különben lejcgyzendő részekre a tulajdonjogi előjegyzés ugyanazon telekjegyzőkönyvben rendeltetik el és foganatosittatik, mert ez a telekkönyvi rendeletnek szabályait egészen halomra dönti és különösen az 57. §-nak alkalmazását lehetetlenné teszi. Határozottan ki kell tehát mondani, hogy oly esetben, melyben a tulajdonjogi bejegyzésnek csak lejegyzés mellett van helye és a bekeblezesi kellékeknek csak egyike is hiányzik, az előjegyzés sohasem rendelendő el, hanem a kérelem egészen elutasítandó. És ez nem is lehet máskép, mert el darabolás esetében, ha a vázrajz hiányzik vagy nem szabályszerű vagy a közös tulajdonos beleegyezése ki nem mutattatott, ez ugy is a teljes elutasítást vonja maga után, ha pedig a jelzálogos hitelezők beleegyezése hiányzik, ily esetről a jelen javaslat 60—65, §-aibau tétetik intézkedés; oly hiány tehát, mely esetleg az előjegyzést eredményezhetné, csak a szerzési okiraton fordulhat elő; ha pedig a szerző az átruházót szabályszerű vázrajz aláirására birhatta, ugyanazon fáradsággal tőle a bekeblezésre alkalmas új okiratot, illetőleg nyilatkozatot is megszerezheti. A 10. §. indokait leli azon kitűzött czélban, hogy a telekkönyvi betétek és az adókataszter egymással folytonos összhangban legyenek. | A 11. §~hoz. A telekkönyvi betétek életbeléptét közvetlenül követő időben igen gyakran elő fog fordulhatni azon eset, hogy az ügy felvilágosítása végett a hatályon kívül helyezett telekjegyzőkönyv betekintése is szükséges leend. Ily szükség fenforgása az első biró által könnyen felismerhető és ez esetben köteles lesz a kiadó hivatalnak megadni a kellő utasítást, hogy az illető betéten felül a megfelelő telekjegyzőkönyv hitelesített másolata is csatoltassék a felterjesztéshez. A 72, §-hoz. A törlési keresetek kivételes természetűek és csakis a telekkönyvi tulajdonos, illetőleg egyéb nyilvánkönyvi érdekelt jogának megóvására szolgálnak, sőt már czímük is mutatja, hogy tárgyuk csak az lehet, miszerint egy bekeblezett jog a reá vonatkozó, eredetileg érvénytelen vagy megszűnt bejegyzések alul azoknak egyszerű törlése által mentesittessék.