Főrendiházi irományok, 1884. V. kötet • 300-339. sz.
Irományszámok - 1884-313
174 CCCXIIL SZÁM. Ezen majdnem félreismerlietlen fogalom és czél daczára nem csak több első, hanem a felsőbb bíróságoknál is előfordultak esetek, — hogy az oly személyek által, eredeti érvénytelenség alapján inditott törlési kereseteknek is hely adatott, a kik épen ugy, mint a megtámadott telekkönyvi tulajdonos az előbb telekkönyvi tulajdonossal szerződtek, de tulajdonjogi bekeble zés kieszközlésével a megtámadott alperes által az osztrák polgári törvénykönyv 440. §-a szerint megelőzve lettek, sőt a törlési perben hozott Ítéletben a jogtalanul törlést kérők részére egyúttal a tulajdonjog is megítéltetett. Ily eljárás a törlési pernek fenn ecsetelt jogi természetével már akkor is merőben ellenkezik, ha a törlés egy nyilvánkönyvi joggal nem biró személy keresete folytán rendeltetik el; de a helytelenség meghalmozódik a tulajdonjognak megítélése által; mert 1. a törlés által feléled az előzőnek nyilvánkönyvi joga, ez utóbbinak perbe idézése nélkül tehát ugyanennek feléledt jogát másnak odaitélni képtelenség; de az előző, vagyis az, kinek nyilvánkönyvi joga a törlés által feléled, a tkvi rendelet 150. §-a szerint a törlési perbe nem is idézhető. % A telekkönyvön kivül álló szerződő fél a megtámadott nyilvánkönyvi jogosulttal semmiféle jogügyleti viszonyban nem állván, ez ellen csak roszhiszeműseg esetében léphet fel éa ekkor is kereseti kérelme csak oda irányulhat, hogy ez neki a roszhiszemtíleg szerzett tulajdonjogot átengedni tartozzék. 3. Ha a nyilvánkönyvön kivül álló személy van oly helyzetben, hogy szerződési jogát az előző és a roszhiszemű nyilvánkönyvi jogosult ellenében kimutatni képes, akkor ismét képtelenség, sőt a telekkönyvi rendelet szabályaiba ütközik, a törlést és a tulajdonjognak megítélését is kérni, mert a telekkönyvi szabályok értelmében, ha a telekkönyvi tulajdonos változik, az előbbi tulajdonos nem töröltetik, hanem az új tulajdonos a B. lapon egyszerűen bejegyeztetik. Ily helytelen felfogásoknak megszüntetése és egyöntetű eljárás elérése végett a telekkönyvi rendeletnek 148. §-át pótolni, illetve annak intézkedését értelmezni kellett. Harmadik nyilvánkönyvi jogosultak a telekkönyvi rend. 150. §-a értelmében szerzett nyilvánkönyvi jogaik tekintetében 3 éven át mindig bizonytalanságban vannak, mert ha előzőjük telekkönyvi joga az érintett idő alatt eredeti érvénytelenség miatt megtámadtatik és annak érvénytelensége kimutattatik, az ő jogaik is menthetlenül törültetnek. Ezen a telekkönyvi publicitást korlátoló időszak tehát akkor, a midőn a nyilvánkönyvileg érdekelt, a bekeblezésrŐl sza bályszerűleg értesíttetett, épen a publicitás szempontjából leszállitandó, mivel semmi ok sincs ilyenkor arra, hogy a kellőleg értesített nyilvánkönyvi jogosultnak 3 év adassék annak meggondolására: vájjon akarja-e a telekkönyvi rend. 148. §-án alapuló törlési keresetet megindítani vagy sem és addig az azon bekeblezésre vonatkozó további bejegyzések folytonos bizonytalanságban lebegjenek. Ha az értesitett nyilvánkönyvi jogosult az ellene elrendelt bekeblezést érvénytelemiek tartja, elegendő ideje van megtámadási szándékát 15 nap alatt bejelenteni és magát a törlési keresetet 60 nap alatt benyújtani, azontúl harmadik személyek nyilvánkönyvi jogai — a rószhiszeműséget kivéve — megtámadhatlanokká válnak. A 73. és 74. §-okhoz. A 68. §-ban a telekkönyvi rendeletek 121. §-ának módosítását javasolom ugyan, de ez által a szerzett jogok telekkönyvi keresztülvitele véleményem szerint megnehezítve nem lett, mert a javaslat csakis oda irányul, mint már kifejteni bátor voltam, hogy a telekkönyvi keresztülvitel avatatlan egyénekre ne bizassék, a mi által a felek is gyorsabban fognak czéljukhoz jutni.
