Főrendiházi irományok, 1884. V. kötet • 300-339. sz.

Irományszámok - 1884-313

CCCXIII. SZÁM. 169 Ha ezen a határon túlmegy a védelem, czéltévesztett az és ok nélkül jogokat áldoz fel. A javasolt intézkedések nemcsak kötelességévé teszik a tulajdonosnak, hogy azt bizonyítsa, miszerint a kérelmezett tehermentes lejegyzés vagy a csere által a hitelező, illetve biztositéka nem szenved, de alkalmat is nyújtanak a hitelezőnek arra, hogy a tulajdonos bizonyítékait megczáfolja. Sőt a hitelezők jogait még azon esetben is védi a javaslat, ha a hitelezők a kért lejegyzés vagy csere ellen egyátalán fel nem szólalnak, a mennyiben a biró kötelességévé teszi, hogy az esetleg nem éber hitelező érdekeire is felügyeljen és ugy ezen érdekeknek, mint a kérelt mező által felhozott bizonyítékoknak mérlegelésével hozza meg határozatát, mely ellen a hitelező a harmadbirósághoz is felfolyamodással élhet. A hitelező, ha esetleg három bíróság határozataival sem látná jogát továbbra biztositottnak. követelését felmondhatja. ' A javaslat nem engedi a hitelező jogát sérteni vagy veszélyeztetni, hanem védelembe veszi a tulajdonos jogait is és pedig nemcsak annak érdekében, de a nemzetgazdászat érdekében is. így, például a kataszteri tiszta jövedelem, vagy a földadó alapján egy 100,000 frtra becsült jószágtestre 15,000 frt kölcsön erejéig van a zálogjog bekeblezve. A tulajdonos azon jószágtest egy részét, a mely ugyanazon alapokon 5,000 frt értéknek felel meg, igen előnyösen eladhatja, vagy a gazdaság helyesebb vitele czéljából, avagy a tagosítás küszöbén szintén czélszeruen más, hasonértékű vagy talán még értékesebb ingatlannal megcserélheti. Az első esetben a jószágtest értéke 5,000 frttal csökken, a másodikban nem változik lényegileg, de sőt a helyesebb gazdálkodás szempontjából emelkedik. A hitelező biztositéka az első esetben még mindig teljes, a másodikban nem változik, de sőt emelkedik; Ő azonban sem az egyikbe, sem a másikba nem egyezik. Jogos volna-e a tulajdonos és közvetve a nemzetgazdászat érdekeit a hitelező önkényének alárendelni? nem szükséges-e a kérdést a hitelező vonakodása esetében vagy annak önkényével szemben a biróság cognitiója alá bocsátani? Lehet-e ily esetekben a hitelező jogainak sérelméről vagy csorbításáról szó? Bizonyára nem. Akkor volna jogsérelem vagy csorbitás, de a tulajdonossal szemben, ha a javaslat nem ily irányban intézkednék. Ausztriában 1869 óta van hason törvény hatályban s az erdélyi részekben majd 14 év óta áll fenn hason intézkedés; a miatt tudtommal panasz még sincs, azoknak megváltoztatása nem szorgalmaztatott. A másik lényeges intézkedése az idézett §-oknak, jelesen a 63-iknak az, hogy a jelzálog tulajdonosa az emiitett esetekben jogosítva van a hitelezőknek követeléseit, ha a fizetési határidő még be sem következett volna is, kifizetni és a hitelező köteles a fizetést feltétlenül elfogadni. A tulajdonosnak érdekei ezen intézkedés által sem részesülnek a hitelező jogainak sérelmére előnyben. A hitelezővel szemben e tekintetben a czélszerü jogvédelem csak annyiból állhat, hogy a hitelezőnek idő engedtessék arra, miszerint tőkéjét, mely váratlanul rendelkezésére jut, gyümölesözőleg elhelyezhesse. Ha ezen túlmenne a védelem, már mások jogai szenvednének sérelmet. A javaslat szerint a fizetés napjától számitva egy félév adatik a hitelezőnek e czélra és ez tökéletesen elégséges. FÓEENDI IROMÁNYOK. V. 1884—87. 22