Főrendiházi irományok, 1884. V. kötet • 300-339. sz.
Irományszámok - 1884-313
CCCXIII. SZÁM. 153 válhatnának és igy a tervezett bejegyzés által sok esetben szükségtelen perlekedéseknek vétetik eleje. A kataszteri térfogat és a tiszta jövedelemnek a birtoklapon bejegyzése, habár e két adat tényleges szerződési kikötés nélkül az átruházási jogügyleteknél felelősséget nem vonhat, maga után, az átalános indokolásban foglaltakon felül még azért is igen czélszertí, mert ezen adatoknak hiteles kimutatása a pénzintézetek részéről következetesen megkívántatván, a hitelkereső közönség azon adatoknak eddigi fáradságos külön megszerzésétől ez által felmentetik. Ugy a külföldi, mint a hazai pénzintézetek és a venni szándékozó közönség sokkal nagyobb bizalommal fognak viseltetni telekkönyveink iránt, ha a kataszternek állami érdekekből lelkiösmeretesen gyűjtött emez adatait telekkönyvi betéteinkben bejegyezve látandják és a hitel alapja az eddiginél biztosabb lesz. A váltsági összegeknek az illető ingatlan melletti bejegyzése mind az állam, mind az egyeseknek jól felfogott érdekében fekszik; ez utóbbiaknak különösen azért; mert ily váltsági összegek az illető ingatlanokat többnyire már a törvénynél fogva terhelvén, ugy a szerzési, valamint a kölcsönügyletek kötésénél arra az érdeklettek nyilván figyelmeztetve lesznek. A 4. §-hoz. Ezen főszabályt képező intézkedés átvétetett az 1855. évi telekkönyvi rendelet 45. §-ából. És ez igen helyes; mert ez által a betétek megszabadulnak azon elenyészett tételektől, a melyek a telekkönyvi állapot áttekintését a telekjegyzőkönyveknél szertelenül nehezítik és a telekkönyvi kezelésben nem jártas személyt gyakran a tulajdonos hátrányára zavarba ejthetik, illetve a hiteltől vagy a szerzéstől visszariaszthatják. Ugyanezen szempontok vezérelték a törvényhozást akkor is, midőn az 1880 : XLVI. törvényczikk 5. §-ában azon intézkedést tette, hogy : »ingatlanoknak birói végrehajtási árverésen való eladatása esetében a vevő a tulajdonjog bekebeleztetését elrendelő végzésnek jogerőre emelkedése után, a telekkönyvi hatóságtól kérheti, miszerint a megvett ingatlanról a megszűnt tételek kihagyásával líj telekjegyzőkönyv szerkesztessék«. Egyébiránt kérdés esetében a hatályon kivül helyezett telekjegyzőkönyvek rendelkezésre állandnak és igy tekintettel a felszólalási határidőre, jogsérelem magának a félnek mulasztása nélkül be nem kövétkezhetik. A& ő. §-hoz. Beható vita tárgyát képezte sokáig a szaktudósoknál és az illetékes köröknél annak eldöntése: vájjon a telekkönyvek személyi vagy dologi alapokra fektessenek-e, illetve a személyi vagy dologi lapok (Personal- vagy Realfolien) alkalmaztassanak-e, vagyis hogy ugyanazon* személynek ugyanazon községbeli Összes ingatlanságai Összpontosittassanak-e egy birtoklapon vagy minden jószágtestnek külön birtokláp nyittassák? A telekkönyvek behozatalakor hazánkban a dologi lapok alkalmazása kezdett túlsúlyra emelkedni és midőn a helyszínelés megindult, kezdetben egyes telekkönyvi igazgatóságok kerületében minden jószág-testnek külön birtoklap nyittatott; azonban csakhamar meggyőződés szereztetett, hogy ily eljárás, kivált közbirtokossági községekben a kezelést szerfelett megnehezítené és az elvvel szakítottak, az annak alapjára fektetett munkálat megszüntettetett. Végső sorban az előbbi nézet, mint a gyakorlati czélszertíségnek megfelelőbb, érvényre emelkedett. Részemről is ezen nézetnek vagyok követője és a jelen javaslatban szükségesnek tartom alkalmat nyújtani a tulajdonosoknak, hogy több jószágtestből, ha telekkönyvi vagy jogbeli akadály fenn nem forog, egyet alakíttathassanak vagy legalább Összes községbeli ingatlanaikat egy birtoklapra vétethessék tel. FŐRENDI IROMÁNYOK. V. 1884—87. 20
