Főrendiházi irományok, 1884. V. kötet • 300-339. sz.

Irományszámok - 1884-313

152 cccxin. SZÁM. Ezeknek daczára használom e nevet azért, mert annak fogalmát a közönség majdnem harminez évi időszak alatt már megtanulta; mert azon nevet használni annyival inkább meg­szokta, miután az tudományos művekben is folytonosan használtatik ; mert továbbá ezen nevet a törvényhozás, ugy az 1874 : XVII., mint az 1880 : XLVI. törvényczikkekben is használta: és mert épen nem tartom czélszerűnek, kivált az idézett törvény ez ikkek mellett a már megszokott jogász műszó helyett igen fontos ok nélkül újat használni. >Új telekkönyv, végleges telekkönyv, új- vagy végleges telekkönyvi ív« a kifejezések, melyeket a fogalom meghatározására használni lehetne. Ha azonban figyelembe veszem, hogy a »telekkönyv* fogalma alatt azon okiratoknak összegét értjük, a melyek az egy községhez tartozó ingatlanokra vonatkozó adatokat és nyil­vánkönyvi jogokat tartalmazzák, — és hogy a betét nem egy, de mindenesetre legkevesebb három sö't igen sok ívből állhat, ugy a fennebb irt okok fenn nem forgása esetében is el kellene ejtenem e kifejezések bármelyikének használatát, a telekkönyvi ív-ét pedig annyival inkább ; mert az jobban pótolhatná a betét egyes (A. B. G.) alkatrészeinek megjelöléséül használt »lap« nevet. Minthogy a polgárosított határőrvidéken kivül, hol csakis Pancsován, Fehértemplomban és Rudolfsgnadon vannak telekjegyzőkönyvek, még az ország egyéb részében is van néhány igen csekély számú község, melyek eddig helyszínelve nem lettek, minthogy továbbá az 1855. évi telekkönyvi rendelet 44. §-ának első bekezdésében a betéteknek szerkesztésére kimondott elvet fentartandónak vélem és minthogy az 1870. évi telekkönyvi rendeletből a most idézett és a 45—47. szakaszok hihagyattak: meg kellett határozni azon feltételt, mely.a betétek szer­kesztésének elengedhetlen kellékét képezi. A 2. §-hoz. A betéteknek folyó számokkal leendő megjelölését azért vélem törvényben kimondani, mert ez a telekkönyvi rendeletben nincs meghatározva. Ugyanezen indok és azon tapasztalat, hogy a nem jogász közönség a > telekkönyv < fogal­mát a helyestől eltérőleg értelmezi, vezérelt, hogy a >telekkönyv•« fogalma törvényileg határoz­tassék meg. Nem ritka az eset, hogy oly puszták vagy szállások, a melyekhez tartozó ingatlanok vagy más község telekkönyvében vagy több község telekkönyveiben vannak felvéve, újabban községekké alakultak. A kataszter sok esetben ily községekre nézve önálló munkálatokat készített. Részint ezen okból, részint pedig azért, hogy mindenik Önálló községről külön telek­könyv legyen és az érdekelt felek ne legyenek kény telének a le- és hozzájegyzési eljárás utján eszközölni az önálló telekkönyvek alakítását, vétetett fel az ide vonatkozó intézkedés, miután a betétek szerkesztésekor az új telekkönyv a felek előnyére minden nagyobb fáradság és több költség okozása nélkül elérhető. Az ily esetekre követendő eljárást részleteiben meghatározni azért nem javaslom; mert az esetek különféleségénél fogva nehéz lenne azokat kimeríteni és mindenre l kitérjedőleg intézkedni. A 8. §-hoz. A betét egyes lapjainak eddigi elnevezését az 1. §-hoz írtak hasonszertíségénél fogva megtartani indítványozó m. Az A, lapra nem tervezek több rovatot, mint az abba bejegyezni javasolt adatokhoz mulhatlanul szükséges. Az ingatlanok jogi természetének bejegyzését szükségesnek tartom; mert azzal oly köz­törvényi jogok lehetnek összekötve, melyek a tervezett bejegyzés nélkül igen gyakran vitásokká \

Next

/
Oldalképek
Tartalom