Főrendiházi irományok, 1884. II. kötet • 106-168. sz.
Irományszámok - 1884-123
80 CXXIII. SZÁM. A férj illetményei után kiszabott nyugdíjak a legcsekélyebben fizetett tisztviselők özvegyeit illetik s oly szerény összeget képeznek, hogy abból lehetetlen megélniök. Az atya nélküli gyermekre nézve hasonló viszonyok állanak fenn, és még azon megszorítás uralkodik, hogy azok csak akkor kaphatnak nevelési pótlékot, ha legalább 4-en maradtak vissza. A szülotlen gyermekek apjok halála után sokkal csekélyebb ellátást kapnak, mint kaptak volna, ha anyjuk még élne és mellettük szintén nyugdíjt élvezne. így például, ha oly tisztviselő, ki a VII. rangosztályba volt sorozva, elhal, s özvegyet és 4 gyermeket hagyott hátra, az özvegy kap t 420 frtot nyugdíj-, a gyermekek pedig 336 > nevelési pótlék fejében; ha pedig csak árvák maradtak hátra, azok összesen véve 210 frtot kapnak. A jelen törvényjavaslat szerkesztésénél a kormány azon helyesnek elismert elv által vezéreltetett, hogy a tisztviselő által szerzett igények hátrahagyott családjára is átszálljanak ; oly kulcsot állított fel tehát, melynek alapján minden rangú és fizetésű tisztviselő után maradott özvegy és árva ellátása meghatározható legyen s melynek következetes alkalmazásánál ugyanazon elv uralkodik, mely a férfi nyugdíjának megszabásánál irányadó és kivételnek csak ott engedtetett hely, hol a megélhetésnek feltételei azt okvetlenül megkívánják, u. m. a legcsekélyebb fizetésű tisztviselő után maradott özvegynél és árvánál. Ezeknél fogva a tisztviselő után maradott özvegy nyugdíja akkép lett szabályozva, hogy az a férj javadalmazásának 600 írtjáig annak 50° Arából, 600 frtnyi javadalmazáson felül pedig az első 600 frt után 507o, a többi után pedig 20%-ból álljon. Hogy a tervezett eljárás folytán azon elvnek meg lesz felelve, miszerint a férfi által szolgálatban szerzett érdem az özvegyi ellátásban is találja kifejezését, kiderül, ha tekintetbe vétetik, hogy a férfi nyugdíja minden beszolgált év után az utolsó fizetésnek bizonyos %-ával növekedik s hogy az utolsó fizetéssel az egész szolgálati időn át szerzett érdem díjaztatik. Minthogy 600 frtnyi fizetésig az özvegyi ellátás kivételesen 50°/o : kal szabatik ki, következik : hogy 600 frtnál nagyobb fizetésnél az özvegyi ellátás az első 600 frt után szintén 50Vu-kal szabassék ki. A 600 frt átmeneti határt képez tehát az özvegyek ellátása kiszabásánál s mindig első fizetésnek tekinthető oly özvegynél, kinek elhalt férje 600 frtnál magasabb fizetést élvezett. Az atyátlan gyermekek mindannyija, ha csak egy is maradt, a 43. §. szerint az anyai ellátásnak V 6 részét; a szülőtlen gyermekek pedig a 44. §. szerint annak V* részét kapják. A mostani állapot és a tervezett ellátások közötti különbözetek kitüntetésére következő példák szolgáljanak. 600 frt fizetéssel díjazott tisztviselő után maradott és 3 gyermekkel megáldott özvegy kap az államtól most 200 frtot; ezentúl fog kapni 450 frtot. Ha 6 gyermek van* kap most 300 frtot, ezentúl fog kapni 600 frtot. 5,000 frt fizetéssel díjazott tisztviselő után maradott Özvegy, ha 3 ellátatlan gyermeke van, kap most 630 frtot, ezentúl fog kapni 1,771 frtot, ha 6 gyermeke volt, kap most 1,260 frtot, s ezentúl 2,360 frtot fog kapni. A tisztviselő után maradott özvegy ellátása átlagban a férj fizetésének >-át képezi, sőt a magasabb fizetésűeknél az özvegyi ellátás összege még az egy harmadon alu) marad. Minthogy az altisztek és szolgák fizetése 600 frtot Agy szólván sohasem halad meg, az esetben, ha ezek is azon átalános szabály alá vonatnának, hogy az özvegyi nyugdíj a férj fizetésének első 600 frtnyi része után 50%, — a szolgák és altisztek özvegyei kedvezőbb elbánásban részesülnének, mert átlag a férj fizetésének felét kapnák. Az sem hagyható figyelmen kivül, hogy az altiszt vagy szolgának özvegye társadalmi állásánál fogva rendszerint a nyugdíj mellett mellék-
