Főrendiházi irományok, 1884. II. kötet • 106-168. sz.
Irományszámok - 1884-123
GXXIII. SZÁM. 79 III. FEJEZET. Az özvegyek és árvák ellátásáról. Áttérve a III. fejezet indokolására, mely a hátramaradt család ellátását tárgyalja, erre nézve a következők jegyeztetnek meg : A mostani szabályok szerint az Özvegynek járandó nyugdíjak következő különbséget mutatnak : 1. vannak rendkívüli ellátások, melyek kiszabása esetről-esetre egyedül Ő Felségének van fentartva és a melyekben azon özvegyek részesülnek, kiknek férjeik a legmagasb államhivatalnokok (az udvari és ministeri tanácsosoktól felfelé) sorába tartoznak. 2. A férj magasabb vagy alacsonyabb szolgálati rangjához képest meghatározott rangszeríí ellátások, melyek 600, 500, 400 és 350 pengő forintnyi évi összegben vannak meghatározva. 3. Minden más esetben az özvegynek a férj utolsó beszámítható tettleges illetményeinek Vs-része, oly korlátozással azonban, hogy a férjnek 1,000 pengő frtot meghaladó évi fizetésénél 3337s pengő forint, mint legmagasabb özvegyi nyugdíj,, és a férjnek legalább 200 frtra menő tettleges évi fizetésénél 100 pengő frtnyi évi összeg mint legkisebb özvegyi nyugdíj utalvány oztatik. A nyugdíjképes államtisztviselők özvegyeit illető gyermeknevelési járulék kiszabása épen oly különböző, mint az özvegyi nyugdíjak kiszabása. Vannak t. i. a) rendkívüli nevelési járulékok, melyeknek kiszabása a legfőbb rangú államhivatalnokok gyermekeire nézve esetről-esetre O cs. és apóst. kir. Felsége által határoztatik meg; b) az atya magasabb vagy alacsonyabb szolgálati rangja után meghatározott nevelési járulékok évenkint és fejenkint 100, 80, 70, 60 pengő forintig menő fokozatban; c) azon esetekben végre, a melyekben egyedül a férj tettleges évi fizetése szolgál alapul az özvegyi nyugdíj meghatározására, a nevelési járulék az atyának kisebb vagy magasabb angfokozatához, s a gyermekek számához képest évi összegekben 12—60 pengő forintig vau kiszabva, mire nézve elv gyanánt szolgál, hogy a mindig egész forintokban és egyénenként kiszabandó nevelési járulék mindannyi gyermekre nézve összesen (és pedig tekintettel legalább 4 részesíthető gyermekre) az anya nyugdíjával együtt az atya utolsó tettleges fizetésének felét, vagy ha az 1,000 pengő forintból vagy annál is többől állott, évenként 500 pengő frtnyi Összeget meg nem haladhat. Ha az anya is elhunyt, akkor az ellátatlan, a szabályszerű kor alatt álló árvák összesen igényt tarthatnak nyugdíjban vagy nyugbérben (Concretal Pension, Concretal Provision) való folytonos részesítésre mindazon esetekben, a melyekben ezen igény az anyát illeti, vagy illethette volna, ha férje előtt el nem halt volna. Magasrangú államhivatalnokok után visszamaradt szülőtlen árvák, kiknek anyjuk rendkívüli nyugdíjban részesült volna, bizonyos körülmények között 0 es. és apóst. kir. Felsége által rendkívüli nyugélvezményben részesittetnek. A többi szülőtlen árvák illetéke s pedig mindazokra nézve, kik &gy atyától származnak összesen azon évi nyugdíj vagy napi nyugbér ' felerészéből áll, melyet az anya vagy már élvezett, vagy a melyben részesült volna, ha nem férje előtt halt volna el. A mostani eljárásban semmiféle elv sem uralkodik; a rendkívüli nyugdíjak kiszabásánál esetről-esetre az illetékes közegek ajánlata dönt, ha O Felsége mást nem határoz. A rangszerinti nyugdíjak kiszabása a mostanitól egészen eltérő viszonyok között keletkezett és van eset, hogy az özvegy nyugdíja a férj fizetésének csak 12%-át képezi.
