Főrendiházi irományok, 1884. II. kötet • 106-168. sz.
Irományszámok - 1884-123
78 CXXIII. SZÁM. vagyis azért, mert 10 éven túl szolgál, az átalános szabályok szerint magasabb nyugdíjra tarthatna igényt, ugy Ő, valamint özvegye is az átalános szabály alá esik, a 24. s illetőleg 36-ik §-ban foglalt korlátozásnál fogva azonban a nyugdíj maximuma ez esetben sem haladhat meg, 8000 frtot s illetőleg az özvegyi nyugdíj 2,500 frtot. A 26. §-hoz. A 26. §-ba eltérő intézkedés van felvéve a pénzügyőrségi legénységre nézve, a mennyiben a nyugdíj, ha rövidebb szolgálat után történik ajViyugdíjazás, kisebb, mint a mennyi az átalánoi szabályok szerint járna s a nyugdíj csak 5—5 évi szolgálat után emelkedik, másrészt azonban a véglegesen felfogadott pénzügyőr már 1 évi szolgálat után is nyugdíjra tarthat igényt. Ezen eltéréseket a katonailag szervezett pénzügyőrség különleges viszonyai teszik indokoltakká. A pénzügyőrségi legénység részint a hadsereg kötelékéből egészíttetik ki, részint pedig fiatal korában vétetik fel polgári egyének köréből, de csak négy évi ideiglenes próbaszolgálat utín alkalmaztatik véglegesen. Minthogy a katonai szolgálatból átvetteknél a katonai szolgálat is beszámittatik, a polgári egyének sorából felfogadottaknál pedig, eltekintve attól, hogy többnyire fiatalon vétetnek fel, az ideiglenes alkalmazásban töltött idő is számit, nem lenne indokolt már az ekő szolgálati évek után magasabb nyugdíjat engedélyezni; másrészt azonban a testület katonai szervezeténél fogva s a szolgálat iránti odaadás élesítése végett czélszeríí az ellátást az esetre is már biztosítani, ha a pénzügyőr végleges minőségben 1 évig szolgál, sőt méltányosságból s a bátorság felkeltése végett ugy a pénzügyőrségre, valamint az állami rendőrségre nézve is indokoltnak látszik a fizetés teljes Összegét nyugdíjképen biztosítani az esetre, ha ezek viadalban lesznek szolgálatképtelenekké. A 27. §-hoz. Az állami uradalmakban alkalmazott altiszti és szolgaszemélyzet, nemkülönben a 27. §-ban felsorolt többi alsóbb rendíí alkalmazottak szintén eltérő nyugellátásban részesülnek, a mennyiben nyugdíjképen 10 év után csak fizetésök egy harmadára tarthatnak igényt s nyugdíjok csak 10—10 évi szolgálat után emelkedik. Ezen eltérő intézkedésre indokul szolgál, hogy ezen alsóbb rendíí alkalmazottak még szolgálatképtelenségük beállta esetén is többnyire mellékkeresetet folytathatnak, családtagjaik keresetképessége is gyakoribb, s ezen kivül mindezek oly alkalmazottak, kik részben a hadsereg köréből vétetnek át, s ez esetben katonai szolgálatuk is már számit, részben pedig oly ágazatoknál alkalmazvák, mely ágazatok, ha nem az állam kezén, hanem magánkézen lennének, nyugdíjra egyátalán nem képesítenének. Mindezek eddig részben vagy egyátalán nem voltak ellátásra jogosítottak, pl. az út- és hidmesterek, vagy pedig eddig is a nyugdíjnál csekélyebb úgynevezett >nyugbérben« részesültek. A különböző nyugbérezési szabályok közül a legkedvezőbbek, melyek jelenleg az erdészeti személyzetre nézve bírnak érvénynyel, a 27. §-ban felsoroltak nyugdíjának megállapítására átalános szabálykép vétettek fel. - A 28—32. §-okho0. A 28 — 32. §-ok lényegileg azonosak levén a most érvényben levő szabályokkal, bővebb indokolást nem igényelnek.
