Főrendiházi irományok, 1884. II. kötet • 106-168. sz.
Irományszámok - 1884-161
CLXI. SZÁM. 459 iások (illetőleg rendbüntetések) fordulnak elő, a melyekre nézve minden egyes esetben az illető hatóság meg is jelöltetik, a mely ezen birság kiszabására jogositva van. A jelen fejezetben felsorolt büntetések a vízjogi kihágásokat kivánják sújtani s ez okból az eljárás és az átalános elvek ugyanazok, a melyeK a kihágásokról szóló törvényeinkben kimondattak, egyedül azzal a különbséggel, hogy a harmadik fokú hatóság nem a belügyi, hanem az illető szakminister. Mindezeket határozottan kitenni e fejezetben nem volt szükséges, miután a hatóságokról szóló fejezetben, kiváltkép pedig a 168. §-ban a vízjogi ügyekben eljáró hatóságok részletesen és kivétel nélkül valamennyi vizi ügyekre nézve fel sor oltatnak. VIII. FEJEZET. Átmeneti intézkedések. Az átmeneti intézkedésekben megállapittatnak azok a módozatok, a melyek a törvény életbelépte előtt létesült vizi munkálatok, vizi használatok és vizi társulatokra nézve jogaiknak fentartása czéljából megteendők. A törvényjavaslat egyik főelve lévén, hogy a szerzett jogok jövőre is respectáltassanak, e részben ki is mondja zárhatározataiban (188. §.), hogy a törvény életbelépte előtt szerzett jogok fennállására és terjedelmére a korábbi törvények és szabályok — azok gyakorlására nézve a jelen törvény határozatai irányadók. Az a rendszeresség mindazáltal, a melyet a javaslat vizi ügyekben meghonosítani kíván, szükségessé teszi azt is, hogy az eddigi jogok valamikép szintén megállapittassanak. A miként tehát a jövőben szerzendő jogokra nézve a szerzés momentuma a vízi-könyvben a közönség rendelkezésére, illetőleg a közérdek számára végleg megállapíttatik, ugy kívánja ezt a javaslat az eddig fennálló jogokra nézve is, ugy hogy a törvény kellő keresztülvitele után majdan minden vizi jog (az eddigi épugy, mint a jövőben szerzendő) egyenlően meg lesz található a vizi-könyvekben. Miután azonban a javaslat csak valóságos jog»k, azaz a jogosan és törvények alapján szerzett jogokat kívánja respectálni, s ezekre nézve eddigi eljárásunkban a vizi-kÖnyvhez hasonló feljegyzésekből tisztába jönni nem lehet: a szóban álló jogok tisztázására nézve külön eljárás rendeltetik el. (179—181. §-ok.). Az illető alispán felhívására az illető használat és vizí mű jogi alapját okmányokkal ki kell mutatni, és jogi alapul elfögadtatik annak igazolása is, hogy a jogosítvány a törvény életbeléptétől 20 év óta háboritlanul fennáll. Az igy kimutatott jogi alap ellen kifogások megtételére az érdekeltek hirdetményileg figyelmeztetnek; a felszólalásramegszabott 30 nap lejárta után az alispán határoz és ha igazoltnak találja a jogosítványt, erről a feleket értesiti s az ügyet a vizi-könyvbe vezeti. Ellenkező esetben (s ha az illetékes ministerhez tett felebbezés sem vezet kedvező eredményre) a fél utasittatik, hogy 6 hó lefolyta alatt a jelen javaslat alapján folyamodjék új engedélyért; ez által azt kívánja a javaslat elérni, hogy fennálló tényleges használatok — még ha jogi alapjuk ki sem mutatható s igy alaposan feltehető, hogy eddig minden jogi alap nélkül űzettek — már ténylegességüknél fogva másokkal szemben előnyben és elsőségben részesüljenek. IX. FEJEZET. Zár határozatok. Ezen fejezet §-ai külön indokolást nem igényelnek. Budapesten, 1885. évi január hó 10-én. Gr. Széchényi Pál s. k., földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m, lcvr. miniét k * 58*
