Főrendiházi irományok, 1884. II. kötet • 106-168. sz.
Irományszámok - 1884-162
460 CLXII. SZÁM. 162. szám. (XLIIL ÜLÉS, 312* 2) JEGYZŐKÖNYVI PONT.) Jelentése a főrendi ház állandó hármas bizottságának „a bihari és békési helyi érdekíí vasutaknak engedélyezésére és segélyezésére vonatkozó felhatalmazás tárgyában" előtéri esztett törvényjavaslatot illetőleg. Bihar és Békés megyékben még az 1880, évben élénk mozgalom indult meg több helyi érdekű vasútvonal kiépítésére. Az e részben folyamatba tett tárgyalások során Biharmegye támogatásával eddigelé csak a nagyvárad-vaskóhi vasút kiépitése biztosittatott az 1880. évi XXXI. t.-cz. keretében. Ujabban Móricz Pállal és érdektársaival a m. kir. államvasutak nagyváradi állomásából kiágazólag Püspöki-Bihar, Nyüved, Ér-Diószeg, Székelyhíd és Ér-Szelinden át a magyar északkeleti vasút Ér-Mihályfalva állomásához csatlakozó helyi érdekű fővonalnak, továbbá Székelyhidtól ApátKeresztúr és Vedres-Ábrány érintésével Margittáig és Nagy-Váradtól Iklód puszta, Gyires, Kőrösszeg, Szakái és Kornádi községek határain keresztül a köti pusztáig vezetendő szárnyvonalainak kiépitése iránt vétettek fel a tárgyalások. Ezek során ama kívánság támasztatott, hogy a kormány e vasutak kiépitéséhez törzsrészvények átvétele ellenében a posta-szállításon felül nyújtandó törvényes hozzájáruláson felül legalább 500,000 frtnyi segélylyel járuljon, továbbá az 1880. évi XXXI. t.-cz. 10. §-a ellenében arra nézve adassék felhatalmazás, hogy Biharmegye közönsége által a közmunka-váltsági alapból megszavazott 700,000 frt ne 10, hanem 50 év alatt törlesztethessék. A kérdéses, összesen mintegy 129 km. hosszú vonalak kiépitése a helyi érdekek és a hadászati követelmények kielégítése szempontjából okadatolt és kívánatos lévén, azoknak egyebekben az 1880. évi XXXI. t.-cz. korlátain belül leendő kiépítését és üzletbevételét a bizottság engedélyezendőnek tartja, sőt ahhoz is hozzájárul, hogy Biharmegye közönségének engedély adassék az általa felveendő 700,000, valamint a nagyvárad-vaskóhi vonalra esedékes 700,000 frt kölcsön fel vételére, ugy hogy azt 50 év alatt törleszthesse. A mi a vasutak segélyezését illeti, figyelmet érdemel, hogy a m. kir. államvasutnak Püspökladány—debreczeni vonalán hadászati szempontból elkerülhetlen lenne a második vágány lefektetése, mi 660,000 frt költséget igényelne. Minthogy pedig ez a nagyvárad—érmihályfalvai vonal kiépitése esetén mellőzhető, s a tárgyalások során a kormánynak sikerült oly megállapodásokat kieszközölni, melyek mellett a hadászati kivánalmak kellő kielégítést nyernek, a bizottság egyenlő részletekben az 1886. és 1887. évi állami költségvetések terhére megszavazandónak tartja a javaslatba hozott 300,000 frtnyi segélyt. Végül Békésmegye támogatásával lehetséges lesz esetleg a nagyvárad—kóti szárnyvonalnak a m. kir. államvasutak valamely pontjához csatlakoztatása. Miután ez is fontos érdekek kielégítése szempotjából kívánatos, a bizottság a szükséges építési és üzleti engedély kilátásba helyezését azon hozzáadással, hogy a Békés megye közmunka-váltsági alapja terhére felveendő kölcsön szintén 50 év alatt törlesztethessék, nem kifogásolja. Ezek előrebocsátásával ajánltatik tehát a tárgyalás alatt álló törvényjavaslat változatlan elfogadása. Budapest, 1885. évi május hó 18-án. Szlávy József $- K bizottsági elnök. Báró Radnyánszky József s. k n bizottsági jegyző.
