Főrendiházi irományok, 1884. II. kötet • 106-168. sz.
Irományszámok - 1884-141
256 GXLL SZÁM. nézve a fentebb meghatározott munka-feladatnak megfelelőleg módositandó terv fölterjesztése mellett javaslatot tegyen. Ez alkalommal a társulati működést megakasztó függő tartozások kiegyenlítésére 200,000 forint állami előleg folyósittatott oly feltétellel, hogy ez összeg a társulat egyéb állami tartozásaival együtt a társulat kivetési hátralékaiból fedeztessék. Ezen rendelet folytán a kormánybiztos javaslatba hozta, hogy az elrendelt szabályozási munkák 6 év alatt létesíttessenek és miután a társulat kölcsönt kötni nem akar, az általa 4.690,933 frt 15 krra előirányzott költséget pedig a társulati tagok még az esetben sem lennének képesek befizetni, ha az épitési időnek hosszabb, például 10 évnyi tartamára vettetnék is ki: a szükséges pénz 30—50 évi törlesztésre az állam által előlegeztessék. Indítványát később oly értelemben újította meg, hogy az állam vagy vállaljon kezességet egy a társulat által kötendő kölcsön kamatjainak és törlesztési részleteinek pontos befizetéseért, vagy pedig maga nyújtson a társulatnak ily kölcsönt. Minthogy ezek szerint a társulat tagjai az épitési költségeket kivetés utján közvetlen fedezni nem képesek, s minthogy kölcsönt — bármily módozatok mellett — a társulat csak közgyűlési határozat alapján köthet, a közgyűlésben pedig a többség az eddigi tapasztalatok után Ítélve, a kölcsön fölvételét meg nem szavazza, hanem e helyett a társulat feloszlatására törekednék : nem lehetett többé semmi kilátás arra, hogy az alsó Rábavidék érdekében immár halaszthatlan szabályozás kérdése a kormány erélyes közbelépése, esetleg törvényhozási intézkedés nélkül, társulati úton valaha kedvező megoldást nyerjen. Különösen türhetlenné vált az alsó Rábavidék, a győrmegyei árterület és főleg Győr szab. kir. város helyzete, mert eme területek a malomgátak kihányása óta nagyobbmérvtí árvizpusztitásokat szenvednek, mint azelőtt, a mennyiben a Rába-folyó felső- és középszakaszán a mederben volt lefolyási akadályok megszűnvén, most kevesebb viz szorul ki a mederből s folyik másfelé, a mederben pedig rövidebb idő alatt érkezik G-yŐr alá a víz, mint azelőtt. Hivatalelődöm a hajdan jóllétnek örvendett Rábavidék további pusztulásának elejét veendő, az ármentesítés ügyének tárgyalása végett a Rába-szabályozó társulat tekintélyesb érdekelteit, valamint a Rábavidék országgyűlési képviselőit, nemkülönben a törvényhatóságok megbizottait 1882. évi január hó ll-ére értekezletre összehívta. Ezen értekezleten a meghívottak mindannyian megjelenvén, kivétel nélkül egyetértettek abban: „hogy az alsó Rábavidéknek a malomgátak eltávolítása által veszélyessé vált helyzetén valamikép okvetlenül segíteni kell és hogy e segítség minden költséges beruházás kerülésével a legszükségesebb munkálatok végrehajtására szorítkozzék". Nem nyilvánult azonban egyetértés a teendők módjára nézve, mert eltekintve attól, hogy az érdekeltek egyike a régi állapotba leendő visszahelyezést, azaz a malmok és malomgátak visszaállítását kívánta, mely nézet egyébként az indítványozón kivül senki által sem pártoltatott ; a többi érdekeltek véleménye kétfelé ágazott. A felső Rábavidék nagybirtokosai azon nézetből indultak ki, hogy a Rába-szabályozó társulat még nem lépte át az előmunkálatok időszakát s ennek folytán a fölött: szabályozzon-e vagy nem? még mindig jogosult határozni — továbbá, hogy a kormánybiztosa szabályozási tervek megállapitására és elfogadására nem volt illetékes s hogy miután az érdekeltségre nagy terheket rovó szabályozási terv megállapításánál nélkülözhetlen, hogy a terheket viselni hivatott érdekeltségnek nyilatkozatra alkalom nyújtassék, ugy ezen czélból, valamint annálfogva is, mivel a kormánybiztos működése a törvényszerű két éven már túlterjed, a kormánybiztos további működése megszüntetendő s a társulat önkormányzati joga visszaadandó volna; végül, hogy a malomgátak eltávolítása által az alsó vidékre nézve előidézett káros helyzet a kormány intézkedése folytán állott
