Főrendiházi irományok, 1884. II. kötet • 106-168. sz.
Irományszámok - 1884-141
CXLÎ. SZÁM. 257 be, a mennyiben a malomgátak eltávolítását igaz, hogy az érdekeltek kérelmére, de mégis maga a közmunka- és közlekedési ministerium enged e meg, sőt állításuk szerint rendelte el. Az érdekeltek ezen része a Rába, Rábcza és Marczal-folyók egyesült szakaszának, vagyis az úgynevezett Rábatoroknak szabályozását, melty állításuk szerint már nem magán, hanem állami érdeket képez, valamint a szükséges átmetszések létesítését államköltségen kivánta végrehajtani s a kormánybiztos fölmentésével a társulati autonómia visszaállítását kérte, minek megtörténte után az autonom társulatnak volna feladata az őt illető töltésépítési munkák iránt határozni. Az érdekeltek másik része e nézeteket nem osztotta, mtrt szerinte a malomgátak eltávolítása, melynek sajnos következményeit az alsó Rábavidék érzi, nem tekinthető csupán előmunkálatnak, hanem a szabályozási művelet tényleges megkezdésének, miért is a társulat most már kötele« a szabályozást legalább addig folytatni, mig az eddig történt intézkedések n által veszélyeztetett vidék az árveszélytol mentesittetik ; — mert továbbá az 1871. évi XXXIX. törvény czikk 25. §-a a kormánybiztost a kölcsönkötés jogának kivételével mindazon jogokkal fölruházza, melyeket a társulat közgyűlése és választmánya gyakorol: igy tehát a tervek fölött való határozás jogával is és ugyanezen §. megengedi, hogy a kormánybiztos működése két év lejárta után meghosszabbíttassák, miért is a kormánybiztos működése törvényes, sőt mivel a társulat autonom működésétől a szabályozás keresztülvitelét szerintök várni nem lehet, kivánatos is ; mert végül a maloiagátak eltávolítása nem a kormány rendeletére, sőt inkább figyelmeztetése ellenére a társulat szabad elhatározásából történt, a mennyiben a kormány azon tanácsa, hogy a malomgátak az 1751. évi XIV. torvényczikk és az 1840. évi X. törvényczikk alkalmazása mellett successive tavolittassaiiàk el, esetleg módosíttassanak, figyelmen kivül hagyatott s a társulat a malmok rögtönös beváltását s a gátaknak eltávolítását önkényesen eszközölte. Az érdekeltek ezen másik része a szabályozási munkálatoknak kormánybiztos vezetése alatt a társulat terhére oly módon való folytatását és befejezését kivánta, hogy az ezzel járó költségek az érdekeltektől elviselhető részletekben hajtassanak be. Az előadottakra nézve alább fogok részletesen nyilatkozni, hol a társulati közgyűlésnek hasonnemű határozatáról leend szó. Itt csupán a következőket tartom szükségesnek megjegyezni : Tagadhatlan, hogy Győr sz. kir. városnak és a vele összekapcsolt Győrsziget községnek, mint azon nagy vidék kereskedelmi központjának védelme országos érdeket is képez ; ennélfogva indokoltnak látszik, hogy a jelenleg kedvezőtlen anyagi viszonyok közt levő Győr sz. kir. város és Győrszig-et község biztositása czéljából a szükséges munkálatok a Rába szab. munkálatoktól elkülönítve állam-közegek felügyelete és vezetése alatt mielőbb végrehajtassanak és hogy ezen munkák költségeinek jelentékeny részét Győr sz. kir. városnak és Győrsziget községnek méltányos hozzájárulása mellett az államkincstár fedezne. Győr sz. kir. városának és Győrsziget községnek árviz elleni védelmét szükségesnek tartom kiszakítani a Rába-szabályozási társulat teendői sorából; mert ha a szabályozási munkálatok rögtön megindittatnak is, azokat az általános érdek szempontjából megállapitott sorrend szerint kell végrehajtani, s nem lenne indokolható, hogy az összes érdekeltség költségére legelőször is esupán a Győrváros és Győrsziget község biztositása végett szükséges építkezések létesíttessenek, a melyek nagy része különben is kivül esnék az általános ármentesitési munkálatok keretén, addig pedig, mig az általános érdeknek megfelelőleg Győr felett a patona-győri csatorna kiásatik, a Rábcza folyó végszakasza rendeztetik s ezen vizmeder két partján, valamint a Duna mentén a védtöltések Győrtől lefelé oly magaslatig kiépíttetnek, melyet már az árvizek meg nem kerülhetnek, Győr sz. kir. város és Győrsziget község folyton ki volna téve az árveszélynek ; de különben is, nem tartanám helyesnek, hogy Győr sz. kir. város sorsa messze kiterjedő s nem is a városnak, hanem a Rába-szabályozó társulatnak felügyelete alá adandó védtöltések lelkiismeretesebb vagy hanyagabb gondozásától tétessék függővé. FŐRENDI IROMÁNYOK II. 18S4—87. 33 i
