Főrendiházi irományok, 1884. II. kötet • 106-168. sz.
Irományszámok - 1884-130
104 CXXX. SZÁM. volna az idézett engedélyokmány 20. §. d) pontjának utolsó kikezdésében foglalt azon határozni ány felvételének, mely szerint a szered-galanthai vonalrész különben üzleti és számviteli tekintetben a vágvölgyi vasút egyéb vonalaival együttesen lesz kezelendő. ad i) A szeredgal gócz-lipótvári összekötő' vonalat a társaság kötelezettségén kivül a kormány által előtérbe állított közforgalmi és hadászati érdekek kielégítése tekintetéből építvén ki, méltányos, hogy a kamatbiztositás ezen Összekötő vonalra is kiterjesztessék, melynek költségei a fenn kimutatott magasabb Összeg ellenében a forgalmi eszközök beszerzésére eső költség leszámításával 750,000 frttal vétetett fel. ad j) A zsolna-csáezai peage-vonal második vágánya czímén számításba hozott s elfogadott költséget illetőleg a kormány azon nézetben van, hogy miután az 1884. évi X. t.-cz. által beczikkelyezett engedélyokmány 3-ik és 23-ik §-aiban közvetve kifejezés van adva annak, mi szerint a csácza-határszéli vonal építési, jövedelmezőségi, számadási és adózási tekintetben a vágvölgyi vonalak kiegészítő részének, illetőleg a trencsén-zsolnai vonal folytatásának tekintendő mi szükségkép feltételezi azt, hogy a es. kir. szab. kassa-oderbergi vasútnak közbenső zsolna* csáczai vonala közös használatba (péage) vétessék : ennélfogva a peage-vonalon szükséges bővítési építkezések teljesen ugyanoly szempont alá esnek, mint a közös pályaudvarokon valamely új vasút beágazása folytán szükségessé váló építkezések, mely utóbbiak költségei elvileg a beágazó vasút épitési tőkéjéhez számitandók. Ennélfogva s tekintettel arra, hogy az eddig előfordult egyedüli hasonló esetben, t. i. a budapest-pécsi vasút által közös használatba vett, a kir. szab. pécs-baresi vasút tulajdonát képezszent-lőrinczüszögi vonalon is a nagyobbitási építkezések, u. m. a szent-lőrinezi és üszögi állomások, valamint a pécsi műhely kibővítése, a budapest-pécsi vasút épitési alapjából fedeztettek, a zsolna-csáezai vonalon esetleg kiépítendő második vágánynak egészen azonos szempont alá eső s mérsékelten előirányzott költségei, mint a csácza-határszéli és a trencsén-zsoinai vonalak épitési tőkéjéhez tartozó kiadások elfogadandók voltak. ad k) A trencsén-zsolnai, csácza-határszéli és tepla-vlára-szorosi vonalak költségeinek megállapításánál csak a kezdetleges üzlet igényei vétettek tekintetbe. Az első sorban megnevezett s az üzletnek már átadott két vonalon azonban a forgalom fejlődése már is oly örvendetes lendületet nyert, miszerint a forgalmi berendezések tökéletesbitése, s nevezetesen &/, állomások kibővitése a legközelebbi jövőben előreláthatólag elkerülhetetlenül eszköziendő leend. Minthogy pedig ezen tökéletesbitési és bővítési munkálatok végrehajtása a közforgalomnak is előnyére szolgál and, csak méltányos, hogy az e részben az épitési számadások lezárásáig felmerülő költségek, de csak a kölcsönösen megállapított maximális összeg erejéig még az illető vonalak épitési tőkéihez csatoltassanak. Ezek után meg kell még jegyeznünk, hogy a törvényjavaslat 3. §-a a kamatbiztositást eltérőleg a többször idézett engedélyokmányok rendelkezéseitől, átalányban állapítja meg. A törvényjavaslatba foglalt ezen intézkedés természetes folyománya a kamatbiztositás ekként czélba vett rendezésének. A rendezés ezen módját, miként már fennebb megjegyeztetett, a kormány főleg azért tartván szükségesnek és indokoltnak, mert a többször nevezett társaságot az itt értett befektetések költségeinek beszerzésére szükségelt kölcsönmuvelet végrehajtásában az engedélyokmányok határozataihoz való merev ragaszkodás által méltányosan meg nem akadályozhatja és továbbá, miután ezen rendezés körébe oly befektetések is felvétettek, melyek még végrehajtásra várnak, de a melyek a kölcsönösszeg szempontjából számon kivül nem hagyathattak: a kamatbiztositás
