Főrendiházi irományok, 1881. IX. kötet • 629-687. sz.
Irományszámok - 1881-630
DCXXX. SZÁM. n A testöletek az iparosok anyagi előnyére leginkább az által működhetnek, ha a különböző iparokra nézve főkép a nagy vállalatokkal szemben alkalmas szövetkezeteket, különösen nyersanyagok közös beszerzésére, közös árúcsarnokok tartására, avagy közös tőkével közös termelésre létesítenek. E czélt előmozdítani óhajtja a javaslat az által is, hogy a testületek által létesített ilyféle szövetkezeteket az egyenes adó alól felmenti. (128. §.) Végül a testületek egyik czélja, hogy mindazon ügyekben, a melyek az iparosok és segédeik avagy tanonczaik közt előfordulnak, az elsőfokú iparhatóság teendőit végzik. Tehát ők vezetik a tanonczok: lajstromait, előttük köttetik meg a tanszerződés, ők ellenőrzik a tanonczok magaviseletét az iskolában és a műhelyben, ők ügyelnek fel arra, hogy az iparos a tanoncz iránti kötelezettségeit teljesítse, ők Ítélik meg az iparos és a tanoncz közötti vitás kérdéseket, végre ők állítják ki a tanonczok bizonyítványait. Szintúgy ők vezetik a segédek lajstromait, ők állítják ki a munkakönyveket, ők ügyeinek fel arra, hogy az iparos segédeivel szemben és viszont megfeleljen a fennálló törvényeknek és szabályrendeleteknek; ők itéínek az iparosok és a segédek közt feníorgó vitás kérdésekben. (119. §,) Ezen hatósági functiókat mindazáltal csakis azon iparosokkal szemben teljesíthetik, a kik a testületbe tartoznak, a többiekre nézve az elsőfokú iparhatóság illetékessége fenmarad. Hatósági tevékenységük továbbá a büntetések kiszabására nem terjed ki ; e részben azonban a testületek mintegy a közvádló szerepével ruháztatnak fel, a mennyiben kötelességükké tétetik, hogy az illető esetet, a mely nézetük szerint büntetendő, saját javaslatukkal együtt a hatóság elé terjeszszék; a hatóság azután eljár és ítéletét a testülettel is közli, a mely meg nem nyugvás esetében felfolyamodással élhet. A testületek szabályos és rendes működésére nézve alapszabályok szükségesek (120. §.), a melyeknek lényeges tartalma s bizonyos főbb intézkedéseire nézve már a javaslat tartalmai: irányadó elveket, jelesül intézkedik a közgyűlés iránt (12 1 — 133. §§.), meghatározza a szavazati jogot (132. §.), szól az elöljáróság összealkotásáról és feladatáról. (134—137. §.) Az említett feladatok és a hivatás tekintetében a testületek oly jelentőségűek és annyira belenyúlnak nemcsak az iparosok ügyeibe, hanem magába az állami életbe is, hogy folytonos ellenőrzésük hatosági közeg által mulhatlanul szükséges. Ez okból megkívánja a 139. §., hogy minden ipartestülethez hatósági biztos rendeltessék, ki a testület összes működését folytonos figyelemmel kiséri és esetleg törvény- vagy szabályellenes határozataival szemben veto-jogát érvényesíti ; végül minthogy minden ellenőrzés m el let ^ is lehetséges, hogy bánni oknál fogva, de különösen kellő erély hiányában, avagy túlságos lanyhaság folytán bekövetkezhetik az az eset, hogy egyik-másik testület talán czéljának meg nem felel, a minister elrendelheti (140. § ), hogy ily testületek az iparhatósági teendőket többe nem fogják teljesíteni, és igy a hatósági teendőket ismét a rendes krVzegnek átszolgáltatja ; sőt, ha a körülmények ugy kívánják, magát a testületet is feloszlathatja. Ezen részletekből ki lehet venni azt, hogy a javaslat az iparosok kívánságával szemben elment azon határig, a meddig a rend és fegyelem tekintetében egyátalában elmenni lehet. Oly jogokat engedett át a testületeknek, a milyenek eddig egyetlen egy ujabb törvényhozás által sem lettek adva át iparosoknak; oly hatalmat adott a testületeknek, a melylyel, ha józanul élnek, elérhetik mindazt, amit szorgalmas iparosok kitartással és öntevékenységgel elérhetnek. De a midőn a javaslat ily messzeterjedő hatáskört e>rged át a testületnek, gondoskodott arról is, hogy a közgazdasági élet létfeltétele, a szabad tevékenység és a vállalkozási szellem ne veszélyeztessék; körülárkolta a testületek működési körét, kijelölte számokra a tevékenységi tért, a mely nem terjedhet ki az illető mesterségek körén túl, és oly ellenőrzés alá vétette, a mely mellett túlcsapongásaiktól tartani nem kell. Meg fog-e felelni a kényszer a jövő kívánalmainak ? sikeresen fog-e működni a testület? helyesen fog-e fejlődni a testületi élet? Mindezek oly kérdések, a melyekre maguk az iparosok lesznek hivatva gyakorlati ered meny nyel feleletet adni. Az ipartestületek mellett továbbra is fenmaradnak a kényszer nélkül működő ipartársulatok, s ez okból ezen társulatok viszonyairól is kellett intézkedni (V. fejezet). Kimondatok ng*yan épen a testületi élet előmozdítása czéljából, hogy mindenütt, ott a hol ipartestületek megalakittatnak, az illető testületbe tartozó mesterekből álló ipartársulatok felhivandók a testületbe egyesülés végett, sőt a javaslat annyira
