Főrendiházi irományok, 1881. IX. kötet • 629-687. sz.
Irományszámok - 1881-630
22 DCXXX. SZÁM. megy, hogy a közgyűlésen kétharmad többség elhatározhatja, hogy az ipartársulat vagyona átszáll a testületre (117. §.). De nines semmi ok arra hogy a szabad társulatok működését azért, mert testületek lesznek, egyszerűen eltiltsuk. Ha az illető iparosok a testület irányában törvényes kötelességeiket (jelesül a tagsági díjak fizetését) teljesítették, nincs semmi ok, hogy őket szintén iparuk előmozdítása végett társulatba lépni, társulatban működni ne engedjük. Fontolóra veendő továbbá, hogy sok helyütt testületek talán nem is fognak alakulni, jelesül na^y községekben e tekintetben a törvényjavaslat nem is intézkedik ; pedig vannak egyes nagy községek, a melyekben az iparosok száma elég nagy és társulati élet ki is fejlődött. Ezeken kivüi maguk a kereskedők is társulhatnak. Mindezen esetekre nézve gondoskodni kellett megfelelő intézkedésekről, hogy a társulatok akadály nélkül keletkezhessenek és esetleg eddigi működéseiket továbbra is folytathassák. A társulatokról szóló intézkedések nagyban és egészben az eddigi törvény szövegével azonosak. A módosítások csekély jelentőségűek és a következők: a 141 §ban a társulati tagok közé felvehetőknek mondatnak az iparossegédek és munkások is: miután szabadakaratúlag létesülő társulatoknál valóban nincs ok ezen elemek kizárására, és miután épen a társadalomnak egyenlősítésre irányuló törekvése kívánatossá te szi az önálló iparosnak a segédekkel való érintkezését. Ezen módosítás által természetesen ki nincs zárva az, hogy esetleg a társulat alapszabályai csak önálló iparosok felvételét engedjék meg. A 142. §-ból elhagyatott az eddigi törvény 77. §-ának utolsó kikezdése, mely szerint, ha a ministerium a hozzája felterjesztett alapszabályokra 30 nap letelte alatt észrevételeket nem tesz, a társulat jóváhagyás nélkül is megalakulhat; elhagyatott pedig ez az intézkedés azon okból, mert gyakorlati jelentősége nincs, és sok esetben a legjobb törekvés mellett sem lehet a 30 napot megtartani, különösen akkor, a midőn az illető társulati szabályzat a dolog természeténél fogva több hatósággal levelezést igényel. Szintúgy elhagyatott az eddigi tőrvény 80. §-a, a mely arról intézkedett, hogy valamely társulati tag halála után özvegye vagy örökösei mily módon maradnak a társulat tagjai. Ezen intézkedés az alapszabályokba való, és a különböző társulatoknál különböző megoldást is nyerhet. Az áthágásokról és büntetésekről szóló VI. fejezet annyiban módosíttatott, a mennyiben ezt a törvény anyagi része, jelesül az engedélyhez kötött iparágak felvétele következtében, továbbá az időközben hozott egyéb törvényeink igénylik. így a 147. §-ban jövőre is kimondatik azon elv, hogy iparától senki sem birói, sem közigazgatási utón meg nem fosztható, de ezt az elvet módosítani kellett e szavakkal, a mennyiben külön törvények mást nem rendelnek; mivel például a kihágásokról szóló 1879: XL. t.-ez. 85. §-a tényleg az iparűzéstől bizonyos ideig büntetéskép megfosztja az illetőt, még pedig a dolog természetéből tökéletesen indokoltan. Azonkívül módosítani kellett ezt az elvet azon engedély alá eső foglalkozásokra nézve, a melyek, mint a szállodák, korcsmák, pálinkaházak, kávéházak, kávémérések tartása, a zsibárűskodás és a cselédszerzés, valamint a robbanó szerek készítése és áz azokkal való kereskedés az illető személyek megbízhatóságától függnek, a mennyiben oly tények merültek fel, a melyek a közerkölcsiség és a közrendészet szempontjából az üzlet bezárását teszik szükségessé. Eddig ilyféle szempontból a törvény 91. §~a is tartalmazott intézkedést, de a birói útra terelte az eljárást. Lényeges intézkedést és újítást tartalmaz a 155. §., a mely az összebeszélések alkalmával békéltető intézményről gondoskodik. Tapasztalás szerint az összebeszélések többnyire, de főkép nálunk az illető felek (munkaadók és munkások) közt keletkezett félreértésekből és kicsinykedő makacsságból szoktak keletkezni, nagyra nőni és majdnem a legtöbb esetben kellemetlen zavargásokra éa rendbontásokra vezetni. Ha ily strike-ok keletkezésekor mindjárt alkalom kínálkoznék az érdekelt feleknek — a farkasszemet nézőknek — ügyeik megbeszélése végett összejövetelre : legtöbb esetben valószínűleg önmagától elenyésznék az egész zavar és a rend és béke kölcsönös engedékenység folytán közgazdasági hátrányok nélkül beállana. Ezt czélozza a javaslat, a midőn megkívánja, hogy mihelyt az iparhatóság ily összebeszélések nyomára jut, azoknak megszüntetésére békéltető bizottságot alakítson, még pedig az iparhatóság elnöklete alatt. Igaz, hogy ily bizottságnak több hatalmat, mint a békéltetés megkísérlését adni nem lehet:
