Főrendiházi irományok, 1881. IX. kötet • 629-687. sz.

Irományszámok - 1881-630

16 DGXXX SZÁM. világos kimondása már a tőrvénynek egyenlő magyarázása szempontjából is szükséges. — A mészárosiparnak mily módon lehető korlátozását is czélszerű volt a törvénybe felvenni. E tekintetben a következő elvek látszanak czelszerűeknek : a mészáros-ipar nem szabad ipar ; a mészárosok száma korlátozható ; — ezzel szemben azonban a hús ára szabályozható, és az üzlet hatóságilag ellenőriztetni fog. A segédszemélyzetről szóló III. fejezetben a módosítások leginkább abból a czélból terveztetnek, hogy az iparosoknál a lehető rend és fegyelem meghonosittassék. Ezen szempontból kiindulva, már a tanonczok fölvételénél megkívántatik, hogy az nemcsak, mint ezt eddig követelte a törvény, Írásbeli szerződés mellett történjék, hanem hogy az az elsőfokú iparhatóságnál eszközöltessék (54. §.). Az iparhatóságnak föladata lévén a tanonczügyeket folytonos figyelemmel kisérni, és a törvény által e végből elrendelteknek szigorú megtartását ellenőrizni : — meg kellett követelni, hogy már a tanonczviszony megkezdése is a hatóság ellenőrködése mellett történjék. Ugyanezen szakaszban megállapítja a törvényjavaslat a tanonczidő tartamát, még pedig nem meghatározott években, hanem kimondja, hogy ezen időnek legalább a tanoncz 15-ik éve betöltéséig kell terjednie. Ezen intézkedés szoros kapcsolatban áll a népoktatásról szóló törvény intézkedéseivel, a mely törvény elrendeli, hogy 15-ik évéig a népiskola bevégezte után is legalább ismétlőiskolába kell járni. Ezen intézkedéssel összhangban tehát czélszerűnek látszik kimondani, hogy az iparos legalább ezen időig csak tanoncz lehet, és ezen idő alatt, mint ilyen, a hatóság által ellenőriztetik ; kénytelen iskolába járni és a műhelyben teljesített foglalkozásai is folyton figyelemmel tartatnak. A 60. §-ban a tanonczidő befejeztével kiállítandó bizonyítványról van szó. Eddig ezt a bizonyítványt az illető iparos állította ki; a tervbe vett rendfentartás czéljából jövőre a bizonyítvány kiállítása az iparhatóságnak leszen föladata, és minthogy a tanoncz a dolog természeténél, de magának a törvénynek kívánsága szerint is két irányban nyer oktatást, az iskolában ugyanis elméletit és a műhelyben gyakorlatit, a bizonyítványban is mindkét iránynak kell kifejezésre jutnia. Az elméleti oktatás eredményei a rendes iskolai bizonyítványokból vonatnak ki, a gyakorlati ügyességről pedig az iparhatóság az illető megbízottaktól, kik a műhelyeket rendszeresen meglátogatják, (71. §.) nyer kellő felvilágosítást. Ha a tanviszony más okokból szűnnék meg, ez a hatóságnak szintén bejelentendő. (66. §.) A tanonczok alkalmas ellenôrizésére és nyilvántartására vonatkozólag intézkednek a 70—72. §§. Ezek szerint az iparhatóság rendszeres lajstromot vezet a tanonczokról (70. §.), és ellenőrzi a tanonczokot ugy az iskolában, valamint a műhelyben. (71. §.) A 73—80. §§ ok a tanoncziskolákról intézkednek. Eddigi törvényünkben is ki volt ugyan mondva hogy a tanoncznak iskolába kell járnia, és az iparosnak kötelességévé tétetett, hogy tanonczát az iskolába pénzbüntetés terhe alatt küldje. A törvény ezen intézkedésének mindazáltal nagyrészt már azért sem lehetett foganatot szerezni, mert sok helyütt még a legprimitívebb ismétlő iskolák sem voltak; a rendes iskolák pedig órarendjük termeszeiénél fogva nem valtak iparostanonczok által látogathatók. Szükséges tehát — ha az iparos oktatást átalában emelni kívánjuk, — hogy a tanoncziskolák iránt szabatos elvi megállapodások létesíttessenek; ezt czélozzák az említett szakaszok. Ezek szerint tanoncziskolát fel kell állítani oly községekben, a hol legalább 30 tanoncz van (73, §.) ; ezen intézkedés a népiskolai törvény analógiájára vétetett fel. (1868 : XXXVIII. t.-cz. 44. §.) Ily iskolának felállítása sok költségbe alig fog kerülni; miután az illető községekben már létező nyilvános iskolák helyisééi, taneszközei és tanitószemélyzete lesz felhasználható (74. §.), s igy a főkiadás épen csak a tanítónak a tanoncz iskolákban töltött idejeért járó rendkívüli munkálkodásaért számitható fel. Mivel pedig ez az idő hetenkint 7 órát (76. §.), s igy a tíz havi évi tanfolyamban 300—310 órát tesz, kisebb helyeken pedig mind a három évi tanfolyam alkalmas módon egyszerre is lesz tartható, a tanító költsége és az esetleges dologi kiadások 400--500 írtjával ; nagyobb községekben pedig, a hol esetleg a három évi folyam külön-