Főrendiházi irományok, 1881. VIII. kötet • 581-628. sz.
Irományszámok - 1881-585
26 DLXXXV. SZÁM. Melléklet az 58ő. számú irományhoz. „A budapest-zimonyi vasút szabadka-bajai szárnyvonalának kiépítéséről" szóló törvényjavaslat indokolása. A budapest-zimonyi vasút tervezésénél, mint a mely fontosabb közgazdasági érdekek közvetítésére van hivatva, arra kellett törekedni, hogy e vasút mentől rövidebb legyen, és mentől egyenesebb irányban haladjon. Ezen czél szem előtt tartása folytán kénytelen volt a kormány a budapest-zimonyi vasút tervezése alkalmával figyelmen kívül hagyni azon körülményt, hogy a pályának némi kerülőkkel való vezetése által az alföldnek több oly vidéke részesülhetett volna a gyors és biztos közlekedés előnyeiben, melyek egyfelől a vasúthálózatba való bevonatásukat kiválóbb helyzetüknél fogva joggal igényelhetik, s melyeknek népességük és termelőképességük; másfelől a pálya jövedelmezősége tekintetében is fényesebb eredménynyel kecsegtetett volna, mint a minőre a fővonal tényleg történt vezetése folytán legalább egyelőre számitani lehet. Gondoskodott azonban a törvényhozás más módon arról, hogy a fővonal vezetésénél mellőzött fontos helyi érdekek mégis lehetőleg kielégítést nyerjenek; gondoskodott nevezetesen szárnypályák létesítéséről, melyek egyrészt a fővonal által elkerült kiválóbb jelentőségű vidékeket a vasúthálózatba bevonni, másfelől a fővonalnak jövedelmezőségét fokozni legyenek hivatva. E czélból létesült, illetőleg biztosíttatott már is a kiskörös-kalocsai és india-mitroviczai szárnyvonal; e czélból kérek most felhatalmazást a szabadka-bajai szárnyvonal kiépítésére, melynek létesítését az 1881 : XLV. t.-czikk elvben már amúgy is szintén elrendelte. Felesleges volna a t. ház előtt felsorolni mindazon előnyöket, melyek a most említett szárnypálya kiépítésével eléretnek; elégnek vélem felemlíteni azt, hogy e szárnypálya tulaj donképi helyi érdekű rendeltetésén felül a legközelebbi ponton köti össze az :üdunát az altiszávai ; továbbá, hogy e szárnyvasut létesitése esetén a királyhágón túli részek — valamint Oláhország felől az adriai tengerig egy jelentékeny útröviditéssel járó transversalis pálya fog képződni, mely csakis az által szenved megszakítást, hogy a Duna Bajánál egyelőre még áthidalva nem lesz. Felmerülhet ugyan épen e transversalis vasút képződése folytán azon aggodalom, hogy az emiitett irányokból jövő forgalom e miatt a fővárostól eltereltetik, s ez által azon — eddig következetesen szem előtt tartott czél, mely szerint a forgalom lehetőleg az ország szivében központosittassék, koczkáztatva leend ; de eloszlatni vélem ez aggályt ama körülmény felemlitésével, hogy az ezen transversalis irányba eső vasutak részben az állam tulajdonában lévén, részben pedig azok tariffáinak szabályozására a kormánynak széles körű befolyás lévén biztositva, gondoskodhatni arról, hogy a kérdéses transversalis vonalat igénybe vevő forgalom a főváros érdekeit ne károsítsa. .
