Főrendiházi irományok, 1881. VIII. kötet • 581-628. sz.

Irományszámok - 1881-620

304 DCXX. SZÁM, 620. szám. (CVm. ÜLÉS 879. JEGYZŐKÖNYVI PONT.) Jelentése a főrendiház közjogi és törvénykezési bizottságának Bálintitt József báró kegyelmes királyi meghivő levélének kieszközlését szorgalmazó kérvénye felett Az országos levéltár magy. udvari kanczelláriai osztályában fekvő 1839. és 1843. évi jegyzékek előtt levő 1811-ben kiadott synosura és annak 1833. évi toldaléka szerint a magyar országgyűlés főrendiházába erdélyi mágnásokat meghívni nem szabad. Azonban a kérdéses jegyzékekhez csatoltatott a diaetalis referens abbeli végzése, hogy a kik 1790 óta folytonosan kaptak kegy. kir. meghivókat, azok ezentúl is meghivassanak. Ennek következtében az erdélyi mágnások meghívására nézve nem birtokuk, hanem ama körülmény, vájjon a magyar udvari kanczelláriai útján kapták-e diplomájukat, vagy már gyakorlatban volt-e meghivatásuk ? tekintetett ugyan döntőnek, de ettől eltérőleg már 1839-ben és 1843-ban volt eset, hogy felsőbb rendeletre kiszolgáltattak kegy. kir. meghivók erdélyi mágnásoknak, noha Magyarországon fekvőséggel sem birtak. 1861-ben, de főleg 1865-ben a magyar törvényhatóságok felterjesztésére számos, a szorosabb értelemben vett Magyarországon fekvőséggel birt erdélyi mágnás részére szolgáltatott ki kegy. kir. meghívó. Sőt nyert azt oly erdélyi mágnáscsalád ivadéka is, kinek Magyarországon fekvősége nem volt, s csupán a fővárosban szerzett illetőséget. Az 1868: XLIII. t.-cz. 5. §-ával az 1848: VII. t.-cz. í. §-ában emiitett kir. hivatalosak, valamint az erdélyi vármegyék, vidékek és székek főispánjai, főkapitányai és főkirálybirái és a szászok ispánja részére a főrendiházban ülésezési és szavazati jog biztosíttatván, azok részére a kegyelmes kir. meghivók midenkor kiállíttattak. Ezeken kivül azonban a nagyméltóságú főrendiház által elismertetett mindazon a koronás magyar királyoktól az erdélyi udvari kanczellária útján bárói avagy grófi méltóságra emelt családok ivadékainak kegyelmes kir, meghívóhoz való jogosultsága, kik azon alapon támasztottak ahhoz igényt, hogy maguk, illetőleg őseik az unió előtti értelemben vett Magyarországon fekvőséggel birnak, illetőleg birtak. Báró Bálintitt József a dicső emlékű Mária Terézia királynőtől az erdélyi udvari kanczellária útján nyert bárói diploma alapján, mint az unió utáni értelemben vett magyarországi birtokos mágnás, kéri magát a nagyméltóságú főrendiház tagjául igazoltatni.