Főrendiházi irományok, 1881. VIII. kötet • 581-628. sz.
Irományszámok - 1881-583
DLXXXIII. SZÁM. 17 Flanschendoif puszta, mely Pozsony és Mosón megye határán fekszik, s a pozsonyi társas káptalan tulajdonát képezi, 1850-ik évig Mosón megyei Köpcsény községhez tartozott, s csak az 1850. évi katasteri munkálatok alkalmával csatoltatott Ligetfalu, Pozsony megyei községhez. Már 1873. évben kérte Mosón megye ezen pusztának visszacsatolását, s midőn Pozsony megyével az egyezkedés nem sikerült, hivatali elődömnél keresett orvoslást. Vegyes kiildöttségi tárgyalás során kiderült, hogy nevezett puszta jogilag kétségtelenül Mosón megyéhez tartozik, de tekintettel arra, hogy a már több mint 30 év óta fennálló tényleges állapotot, szemben a tulajdonos káptalan határozottan nyilvánított kívánságával, s szemben azon körtilménynyel, hogy a Pozsony sz. kir. város közelében fekvő ezen puszta lakosait minden érdekük Pozsony megye felé vonja, csak azért, mert ezen puszta egykoron Mosón megyéhez tartozott, megváltoztatni nem indokolt: ennélfogva Flauschendorf pusztának Mosón megyéből Pozsony megyébe leendő átk eb élezését, illetőleg a tényleg már végrehajtott átkebelezésnek utólagos szentesitését a törvényjavaslatba felvettem. Erdőhorváti, Komlóska és Kegéczi-három-huta községek már 1871. évtől kezdve ismételten kérelmezték ugy az országgyűlés képviselőházához, mint hivatali elődeimhez, nemkülönben hozzám és ministertársaimhoz benyújtott folyamodásokban ezen községeknek Abauj, — most már Abauj-Torna megyéből Zemplén megyébe leendő átkebeleztetését. A törvénykezési beosztás tekintetében ez, az érdekeltek közmegnyugvására, tényleg meg is történt, és nevezett községek csakugyan a s.-a.-ujhelyi törvényszék területéhez tartozó tokaji járásbírósághoz vannak beosztva. A közigazgatási átcsatolás azonban, az éveken át folytatott tárgyalások során, a volt Abauj megye által területi integritásának feutartása érdekéből kifejtett nehézségek miatt nem volt a törvényhozás előtt javaslatba hozható. Az időközben változott területi viszonyok egyrészről, —• másrészről pedig annak tudata, hogy az ezen községekre az Abauj-Torna megyei hatóságokkal való érintkezésben legsúlyosabban nehezedő közlekedési akadályok Abauj illetőleg Abauj-Torna megye részéről el nem háríthatók, arra indították ezen megye közönségét, hogy nemcsak megnyugvással fogadja ezen községeknek Zemplén megyébe leendő átcsatolását, de azt mint az illető községek és közszolgálat érdekében levő intézkedést pártolja is. A mi különösen a topographiai fekvést illeti, meg kell jegyeznem, hogy ezen községek javaslatba hozott átkebelezése által el fog éretni az, hogy Abauj-Torna és Zemplén megyék között a Bánktól Tálya felé vonuló hegy Ián ez vízválasztója által képezett természetes határ lesz a két megye közötti politikai határvonal. Kavecsány község elöljárói, tels intettel arra, hogy a község beltelkeinek fele Kassa sz. kir. város határában fekszik, és tekintettel arra, hogy mint Sáros megye legdélibb csúcsán fekvő, a Sáros megyei hatóságoktól távol, ellenben a minden irányban forgalmi központját képező Kassa sz. kir. város legközvetlenebb közelében elterülő községüket, minden érdek Sáros megyétől el, és Abauj-Torna megye felé vonzza: ugy Kassa sz. k. város, mint Abauj-Torna megye közönsége részéről melegen pártolt folyamodásban kérelmezték ezen községnek Sáros megyéből Abauj-Torna megyébe leendő átkebelezését. Az e részben meghallgatott Sáros megye közönsége, eltérőleg az előzőleg ugyancsak ezen község kérelme alapján, és méltatásával a helyrajzi fekvésnek, hivatali elődöm által folytatott tárgyalások során elfoglalt pártoló állásponttól, most azt hangsúlyozva, hogy a kavecsányiak Lernest, a Sáros megyei szolgabírói székhelyet közelebb érik, mint érnék Hidasnémetit, hová ezen község Abauj Torna megyébe leendőátcsatoitatása esetében közigazgatásilag beosztatni fogna: ellenzi az átkebelezést. Tekintettel azonban arra, hogy a megyék háztartásáról szóló 1883: XV. t--cz. 16. §-a FŐBENDI IROMÁNYOK. VIII. 1881/84. 3
