Főrendiházi irományok, 1881. VIII. kötet • 581-628. sz.
Irományszámok - 1881-583
18 DLXXXIIL SZÁM. alapján alkotott szabályrendelet értelmében az Abauj-Torna megyei központi járás székhelye 18S4. január hó 1-től kezdve Hidas Németiről Kassára fog áthelyeztetni, kétségbevonhatlan az, hogy Kavecsány községre nézve, az Abauj-Torna megyébe leendő átkebelezés akkor, midőn valamennyi, úgy közigazgatási, mint törvénykezési hatóságait, egy, a közvetlen szomszédságában fekvő, és a község lakosait állandó munkával ellátó központban találhatja fel, oly kiváló érdekkel bir, melylyel szemben, ü% ezen alig 1124 holdnyi teriilettel és 860 lakossal biró kis községnek elesatolása ellen, Sáros megye részéről a megyei pótadó és közmunka csökkenése indokából emelt felszólalás, figyelemre méltó kifogást nem képezhet. Felső-Tárkány község, mely törvénykezési tekintetben már is az; egri törvényszékhez tartozó egri járásbírósághoz van beosztva, —• Heve« megye székhelyének, Eger városnak közvetlen szomszédságában fekszik, és saját megyéjével csak Eger városán keresztül utazva érintkezhetik, — ismételten kérelmezte már a kormánytól és a képviselőháztól, hogy közigazgatásilag is Heves megyéhez osztassék be. Legutóbb Heves megye közönsége kérte, ugy Felső-Tárkány, mint az Eger város közvetlen közelében fekvő Kis-Tálya és Andornak községeknek a helyrajzi fekvés és közszolgálati érdekek által is indokolt átkebelezését eszközöltetni. Felső -Tarkán y ra nézve maga Borsod megye közönsége is beismerte annak igazságos és méltányos voltát, hogy ezen község Heves megyébe átcsatoltassék, s habár kétségbevonhatlan az, miszerint Kis-Tálya és Andornakra nézve is előnyös volna az, hogy a közel szomszédsá.gukban lévő Eger városában találhatnák együtt összes közhatóságaikat, de minthogy ezekre nézve a Felső-Tárkánynál fenforgó azon anomália, hogy csak a szomszéd törvényhatóság szék helyén át érintkezhetik közhatóságaival, nem fordul elő, és ezen községeknek sem Mező-Kövesddel, sem Miskolczczal, mint járási és megyei központokkal való érintkezése nem ütközik nagyobb nehézségekbe: Borsod megye területének, a megye közönsége által ellenzett ily nagyobb megcsonkítását, az illető községilakosokra háramlandó kényelmi szempontok által eléggé indokoltnak nem találván, részemről csak Felső-Tárkány átkebelezését hozom javaslatba. Almás község közigazgatásilag a tasnádi szolgabirói járáshoz van beosztva, de nagy hegyek közé szorult fekvésénél fogva, oly kedvezőtlen helyzetben van, hogy a lakosság a szolgabirói járási székhelyre és a megyei központba való utazás alkalmával terhes és hosszadalmas, a közlekedésre alkalmatlan hegyi utón, sőt némelykor épen csak Margittán, illetőleg Bihar megyén keresztül haladva érintkezhetik saját hatóságaival. Ezen közlekedési nehézségeken Szilágy megye közönsége Almás községnek a tasnádi járásból a szilágy-somlyói járásba való beosztása által vélt némileg segíthetni, de az e részben folytatott tárgyalások során arról győződött meg, hogy a fenforgó közlekedési nehézségek ezen beosztás által sem fognak elenyésztetni, és hogy azok legalaposabban s legczélszerfíbben csak Almás községnek Bihar megyébe leendő átkebeleztetése, és a bályoki körjegyzőséghez leendő beosztása által volnának elháríthatok ; minthogy Bályok községgel amúgy is bonyolult adózási és úrbéri viszonyban van. Tekintettel tehát Almás község topographiai fekvésére, mely a Szilágy megyei hatóságokra nézve a kellő ellenőrzést nagy mérvben megnehezíti, mig ellenben a szükséges felügyeletet és a szomszédos Bályok községgel fennálló és évek óta nem rendezett adózási ügyek és bonyolult úrbéri viszonyok tisztázása sokkal könnyebben lesz eszközölhető, ha mindkét község ugyanazon hatóság alá helyeztetik : Almás községnek Szilágy megyéből Bihar megyébe leendő átkebelezését kellett javaslatba hoznom.
