Főrendiházi irományok, 1881. VIII. kötet • 581-628. sz.
Irományszámok - 1881-602
DCIL SZÁM. 139 Teszi ezt azért, nehogy a bitorlás miatt indítandó ügyekben külön a büntetés és külön a kártérítés kérdésében kelljen előbb a büntető azután a polgári bíróságnak határoznia. E nehézségek kikerülése végett a javaslat a büntetés kiszabását is a polgári bíróságra bízza, ugy .hogy egy ítélettel el lesz dönthető a büntetés és a kártérítés kérdése. A javaslat ez által következetes marad és épen nem tér el a törvényhozás által követett vezéreszméktől. Ugyanis a kereskedelmi törvény is több cselekményre és mulasztásra büntetést és pedig szabadságvesztés-büntetést szab, melyek felett a polgári bíróság ítél. De a külföld némely államában is épen a szerzőjog megsértése miatt kiszabandó büntetés megállapitása szintén a polgári bíróságok hatásköréhez tartozik. 57. §. A bírói illetőség megállapitása (57. §.) kételyek eloszlatása czéljából szükségesnek mutatkozott. Első sorban illetékes a forum delicti commissi, felperes azonban az alperes személyes bíróságánál is indíthatja ügyét. Ezzel a választásnak méltányos előnye is meg van adva a felperes részére. 58. §. A bitorlás vétsége természeténél fogva rokon a büntető törvénykönyvek által tárgyalt úgynevezett inditványozási törvényszegésekkel (Antragsdelicte). Fősúlyt a bitorlásnál, ugy mint azoknál a sértett magánjog képezi. Fel kellett tehát a sértett felet ruházni azon jogosítvány nyal is, mely az 1878 ; V. t.-cz. 116. §-a értelmében a csak a magán fél indítványára üldözhető büntetendő cselekményeknél a sértett felet illeti. A javaslat 58. §-a kimondja, hogy a sértett fél indítványát az Ítélethozatal előtt bármikor visszavonhatja s meghatározza egyúttal a visszavonás következményét: a büntetés mellőzését. A vádlott kártérítési kötelezettsége azonban a visszavonás mellett is fenmarad, — kivéve, ha a sértett fél e jogáról is lemond, mire nézve a polgári jog szabályai irányadók. 60. §. A bizonyítékok szabad méltatása képezi a bitorlás miatt megindítható ügyekben való bíráskodás alaposságának első feltételét. Ez irányban intézkedik a javaslat a 60. §-ban, a szándék vagy gondatlanság beigazolása tekintetében. Ezen intézkedéssel a javaslat egyébiránt nem tesz egyebet, mint megadja a polgári birónak is a lehetőséget, a szándék és gondatlanság megállapitása körül ugy eljárhatni, mint azt a büntető biró tenné, ha ez Ítélne a büntetés kérdésében. E szakasz tehát nem egyéb, mint szükséges folyománya azon intézkedésnek, hogy a polgári biró a büntetés kérdésében is itél. 61—67. §. A szerzőjog iránt támadható perekben kiváló szakértelmet igénylő kérdések megoldásától függ a per sorsa. A javaslat gondoskodik arról, hogy a biróságok megbízható véleményt kaphassanak, melyre az ítéletet megnyugvással alapithatják ; szabadságukban áll azonban a bíróságoknak a javaslat értelmében alkotandó szakértő-bizottságok mellett — még más szakértők véleményét is bekivánni. A szakértők általi bizonyítás átalános szabályaiból folyik továbbá az is, hogy a biróságok a szakértő-bizottságok véleményéhez nincsenek kötve. Hogy e szakértő-bizottságok feladatuknak lehető legjobban megfeleljenek, s hogy a véleményezés kebeltikben mindig ugyanazon szabályok szerint tétessék, felhatalmaztatik a kormány, hogy az eliárást, a bizottság ügyrendét rendeleti utón állapithassa meg. 18*
