Főrendiházi irományok, 1881. VIII. kötet • 581-628. sz.

Irományszámok - 1881-602

138 DCIL SZÁM. IV. RÉSZ. Képzőművészetek. A képzőművészetek védelméről szóló szakaszok hivaiása: oltalmazni az önálló művészi munkálkodást. A vedelem e műveknél nemcsak a gépi többszörözés, hanem a jogtalan másolat ellen is szükséges, bár tanulmány végett egyes másolatok megengedtetnek (45. §. b) pont). A művészi jog sérelme nemcsak az anyagi közvetlen megkárositásban állhat, hanem azon morális veszteségben is, mely kontár utánzások által hárul a szerzőre, s ezért még a nyilvános köztéren felállított emlékművekre nézve is, melyek többszörözését (fénykép vagy rajzok által) eltiltani alig lehetne, szükséges a művész jogát legalább annyiban megóvni, hogy a többszörözés csak más műnemben engedtessék meg, de ne legyen szabad egy emlékszobrot kontár szobrocskákkal, — domborművet, domborművei stb. másoknak utánozni. A szerzőnek ugy is érdekében áll, hogy ily másolatokat Önmaga állíttasson ki s tegyen eleget a közönség erre irányuló kivánatának. Az épitészeti és iparművészeti munkák védelméről már az átalános indokolásban volt szó. V. RÉSZ. Fényképészet. Mint a festőművészettel határos, a fényképészet is bevétetett jelen törvényjavaslat keretében. A fényképészetnek az átalános műveltség előmozdításában, — különösen a festészet és szobrászat remekműveinek hű másolatokban terjesztése és népszerűsítése által oly fontos szerep jutott, — hogy méltán megérdemli a törvényes védelmet. De egyszersmind szükséges némely korlátozásokat is állítani fel. E kettős czél képezi az irányeszmét az előterjesztett javaslatban. A fényképész, ki tájképet, épületet, várost, szobrot, festményt stb. eredetileg felvesz és erről lenyomatot készit, védelemben részesül a lemásolok ellen és használhatja bizonyos ideig munkája gyümölcsét. Az arczképekre nézve azonban a fényképészetnél kivételt kell tenni, illetőleg kimondani, hogy a többszörözési jog kizárólag a megrendelőt illeti (53. §.); mert a ki egy fényképészuél levéteti magát, azzal még nem ad annak jogot, hogy képét szabadon árúba bocsáthassa. VI. RÉSZ. Eljárás. A bitorlás miatt folyamatba teendő ügyek bizonyos részben különös eljárást igényelnek. Legczélszertíbbnek mutatkozott ezen nem a jelen törvény keretébe vágó, alakszerű, részletes intézkedéseket egy külön rendeletbeutalni, melynek kibocsátására a javaslat a 83. §-ban a kormányt felhatalmazza. Mindamellett vannak egyes oly fontosságú szabványok, melyekre nézve kívánatos, hogy törvény által állapíttassanak meg. Nem oly nagy számúak, hogy ugy, mint egy részletes eljárási szabályzat, a jelen javaslat keretébe ne férnének, s ezért nem haboztam ezeket a javaslat VI. Részébe felvenni. 56. §. Első helyen áll a birói hatáskör megállapítása. A javaslat a polgári bíróságra ruházza még a büntetés kiszabását is,