Főrendiházi irományok, 1881. VIII. kötet • 581-628. sz.
Irományszámok - 1881-602
DCÏÏ. SZÁM. 133 vonatkozó szakaszok, de az eljárás főbb mozzanatai, a mennyiben a közönséges polgári eljárástól eltérés szükséges, a rendeletben fognak megállapittatni. Általánosságban még a javaslat belszerkezetére nézve megjegyzendő, hogy azon intéz* kedések, a melyek mindennemfí művészi alkotás védelmére nézve javasoltatnak, a mennyiben materiális jogszabályokat tartalmaznak, az irói művekről szóló részbe foglaltattak össze, hogy a folytonos ismétlés elkerültessék. Szükséges volt még a javaslatban a némely esetre nézve a védelem előfeltételét képező beiktatás szabályait is felvenni, valamint — tekintettel a szerzőjog sajátszerű viszonyaira — az elévülést is szabályozni. Ezen kétnemű intézkedés felvételének szükségessége bővebb indokolásra nem szorul. I. RÉSZ. írói müvek. 1, 2. §. Az első rész védelmének tárgyát az irói müvek képezik. Mi tekintendő irói miinek, igen nehéz volna a törvényben meghatározni. Á biró azonban, ha szem előtt tartja egyfelől azt, hogy a törvény ezélja a szellemi „ munkát védelmezni, másfelől pedig azt, hogy az ily munkának belső becsét, vagy irodalmi jelentőségét mérlegelni épen nem feladata, minden előforduló esetben meg fogja ítélhetni, hogy a kérdéses munka »irói mű«-nek tekinthető-e vagy sem? Az irodalmi dolgozatok vagyonjogi jelentősége teljesen különbözik azok irodalmi értékétől s a jelen javaslat főleg vagyonjogi tekintetekre vonatkozván, az irodalmi szempontból talán semmi becsesei nem biró művek (milyen pl. egy szakácskönyv) épen ugy részesülnek védelemben, mint a tudományt előbbre vivő munkák. Hasonló átalános kifejezései e törvényjavaslatnak: a »közzététel« és a »gépi munkával való többszörözés«. A javaslat minden tekintetben akarja az irói műveknek* a védelmet biztositani s azért a gépi többszörözés mellett még a közzétételt is bünteti, mert a szerző ép oly sérelmet szenvedhet az által, ha művét akarata ellenére mások nyilvánosságra hozzák, mintha már megjelent művét jogosulatlan utánnyomás által többszörözik* A gépi munkával való többszörözés alatt pedig értve van a typographián kivül a nyomdai iparnak mindazon számos találmánya, a melyek a többszörözésre alkalmazhatók. A törvényjavaslatnak ebbeli szándékát még világosabban feltünteti az 5. szakasz második pontja, mely szerint még a leirás is bitorlást képezhet. Különös intézkedést kellett felvenni azon esetre nézve, ha egy műnek több szerzője van és ezek egyike vagy másika a közzétételt, illetve többszörözést akadályozni akarja.Ez esetben módot ad a javaslat a többi szerzőtársnak, hogy ellenző társaik igényeit kielégítve, a közzétételt eszközölhessék. Az eljárás részletesen a 83. szakaszban adott felhatalmazás alapján kibocsátandó rendeletben lesz szabályozva. 3. §. Az irói és művészi jog átruházhatása a gyakorlati élet elulasithatlan követelménye. E jog örökölhetése is minden európai törvényhozásban szentesítve van, és ugy az irók munkálkodásának kellő megjutalmazása, mint az irodalomnak legjobban felfogott érdekében is el van ismerve azon elv helyessége, hogy azok, a kik talán egész életüket irodalmi munkásságra szentelték, e munkásságuk anyagi hasznában legalább legközelebbi örököseiket is részesíthessék. Viszont el van ismerve az is, hogy az irói és művészi tulajdonjog nem tekinthető tisztán családi
