Főrendiházi irományok, 1881. VIII. kötet • 581-628. sz.
Irományszámok - 1881-602
134 DCTI. SZÁM. vagyonnak s nem szállhat nemzedékről nemzedékre talán századokig; mert ily Öröklés a tudomány s a közművelődés terjedésének igen fontos érdekével ellenkezhetnék. Valamennyi törvényhozás azon középúton áll, hogy a kizáró jogot magának a szerzőnek, mig él, legközelebbi Örököseinek pedig egy bizonyos ideig biztosithatja, ennek elteltével pedig az irói művet köztalajdonnak tekinti. E határidőt a javaslat a szerző halála után 30 évre szabja, egyértelmuleg a német birodalmi és az 1846-iki osztrák törvényekkel, mert ezen időtartam felel meg leginkább a kitűzött czélnak, a szerző legközelebbi örököseinek biztosítani a mű anyagi hasznát. A javaslat elejti a szent koronának az uratlan hagyatékokra nézve fennálló háramlás jogát az irói és művészi jogra nézve, mert az ország érdekében fekszik, hogy a szellemi termékek minél szélesebb körben terjedjenek, ez pedig inkább remélhető, ha mindenki szabadon terjesztheti és közzéteheti, másrészt pedig azért, mert az állam feladataitól távol esik, a hagyatékokban talált irói művek terjesztése, közzététele és értékesítése. 4. §. A szerzői jog vagyonjogi jellegénél fogva, mely a jelen törvényjavaslatban is elég világos kifejezésre jut, közel fekszik a kérdés: váljon a szerző hitelezője mikép kereshet kielégítést a szerző vagyonának egyik részét képező irói műből? Váljon kén} 7 szeritheti-e a hitelező a szerzőt végrehajtás utján művét kiadni, hogy ekkép a hitelezőnek jusson a jövedelem, vagy nem? A javaslat ezen szakasza e kérdésre megadja a feleletet. Nem látszott megengedhetőnek a végrehajtás utján való kiadatás, míg a mű a szerző vagy örököseinek birtokában van; mert itt az ethicai mozzanat, mely egy irói mű kiadásánál a szerzőre és örököseire nézve is fennáll, oly kiváló szerepet játszik, hogy erre helyezett a javaslat fősúlyt s e szempontból kiindulva, megtagadja a szerzőjog végrehajtási lefoglalását. Ha azonban a közzététel megtörtént, az okból eredő vagyoni haszon szabadon lefoglalható. Lefoglalható a szerzői jog akkor is, ha a szerző, illetve örökösei azt már másra átruházták, ugy hogy a könyv kiadója ellen vezetett végrehajtásnál a kiadó által szerzett szerzőjog lefoglalható s pl. második kiadás a kiadó akarata ellenére is a végrehajtó által eszközölhető, ha a szerzői jog birói végrehajtás utján már reá átruháztatott. 8. §. Az irói művek jogosulatlan fordítás ellen is védetnek. Nehogy azonban ezen védelem jelesebb idegen irodalmi művek átültetését hazai irodalmunkba akadályozza, a javaslat a fordítás elleni védelmet bizonyos feltételekhez köti, melyek biztosítják a hazai irodalmat arról, hogy a forditás rövid ido alatt lehetővé tétessék. E czélból a javaslat kötelességévé teszi a szerzőnek, nemcsak hogy műve élén fentartsa kifejezetten a fordítási jogot, hanem azt is, hogy a fordítást magyar nyelvre egy fél év alatt tényleg megkezdje és három év alatt befejezze ugy, hogy hazai irodalmunk minden oly művel fog okvetlenül magyar nyelven is gyarapodni, melynél a szerző .súlyt fektet reá, hogy a magyar közönségben terjedjen. Ha pedig a szerző ezt elmulasztja félév után, sőt a forditás fentartásának elmulasztása esetén, azonnal is szabadon fordítható a mű magyar nyelvre ugy, hogy ha csakugyan van remény, hogy a mű Magyarországon terjedhet, a magán vállalkozás bizonynyal magyar nyelvű forditást fog teremteni. Színművekre nézve figyelemmel arra, hogy ezeknél az újdonság ingere működik, a forditás befejezésére nézve rövidebb, egy évi határidőt szab a javaslat. 11.. §• E szakaszban vannak foglalva azon kivételes esetek, a melyekben a szerzői jog, a hirlap-irodalmi eszmecsere, a politikai tárgyalások nyilvánossága, a tudományos buvárlat és kritika
