Főrendiházi irományok, 1881. VIII. kötet • 581-628. sz.

Irományszámok - 1881-602

DOH. SZÁM. 131 Melléklet a 602. számú irományhoz, Indokolás „az irói és művészi jogról

11 szőlő törvényjavaslathoz. Az írói és művészi jog Európának csaknem valamennyi államában törvény által van biztosítva. Nálunk évtizedek óta érezhető annak hiánya. Bizonyítják ezt az irodalomban időszakonként megájuló panaszok és az irodalmi testületek és egyletek által időnkint kidolgozott javaslatok s részint a kormányhoz, részint az országgyűléshez benyújtott kérvények. De bizonyitják ezt azon törvényhozási előzmények is, melyeket eddig az országgyűlések irományai között találunk. E tárgyban már az 1844-ki országgyűlés elfogadott egy kész törvényjavaslatot s fel is terjesztette szentesítés végett ; azonban annak szentesítése akkor elmaradt. Később 1847-ben a m. kir, udvari Kaiiczelíáríánál ismét készíttetett egy javaslat, melynek az országgyűlés elé terjesztését azonban a közbejött események megakadályozták. Az osztrák polg. törvénykönyvnek hazánkban történt életbeléptetése után, az irodalmi és művészeti tulajdonnak a jogositlan közzététel, utánnyomás és utánképzés elleni védelmére készített 1846. október 19-ki törvény nálunk is érvényben állott s midőn az osztrák polg. törvénykönyv érvénye 1861-ben megszűnt, az országbírói értekezlet által megállapított szabályok I. R. 23. §-ában kijelentetett, •»miszerint az ész szüleményei is oly tulajdont képeznek, mely a törvény ótalma alatt áll.< Az 1865/7. évi XVI. törvényczikk XIX. ezikkében, valamiut âz 1878 : XX. t.-cz. XIX. czikkében az irói és művészi tulajdonnak oltalmazása tárgyában a törvényhozási intézkedés kilátásba helyeztetett. Az 1875 : XXXVII. t.-cz. (kereskedelmi törvény) a kiadói ügyletet egész részletesen szabályozván, ez által is elismerte a törvényhozás az irói és művészi jogról szóló törvény megalkotásának szükségét, mert a kiadói ügylet szabályozása nem nélkülözheti az irói jog törvény általi biztosítását. Mint már fennebb emiitettem, jelen törvényjavaslatnak czélja az eddig érzett hiányt betölteni. A javaslat egyrészt mellőzi az elméleti kérdések megoldását, milyen az irói és művész jog fogalmának meghatározása s más effélék, másrészt pedig a casuistikát is lehetőleg elkerüli. Védelemben részesülnek a javaslat szerint az irói művek, a zeneművek, a színművek és zenés színművek, a képzőművészet minden neme, beleértve a fényképészetet és az azzal rokon szintén sokszorosítással egybekapcsolt egyébnemtí ábrázolásokat, milyen a heliographia, pyrographia, chromolithographia, olajszínnyomat stb. A fényképészetnek és az azzal rokon eljárás által készült műveknek védelme ép úgymint a más művészi nemben alkotott, valamint az irói műveknek védelme mindenütt szükségesnek ismertetett el. A vélemények csak az irányban elágazók : váljon ezen védelem az irói és művészi jogra 17*