Főrendiházi irományok, 1881. VII. kötet • 412-580. sz.
Irományszámok - 1881-414
56 CDXVI. SZÁM. Az adókivető bizottsághoz elnököt és elnöki helyettest, továbbá két rendes és két póttagot a pénzügyminister a kir. adófelügyelö javaslatára, két rendes és két póttagot pedig a megyei alispán (polgármester) nevez ki. A bizottsági tagok a vidék, illetőleg város önálló és kereseti viszonyait ismerő lakosaiból nevezendők ki, figyelemmel arra is, hogy azoknak felerésze a föld- és házbirtokosok, másik felerésze pedig a kereseti és tőkekamat-adókötelesek osztályához tartozzék és mindenkiről feltehető legyen, hogy a bizottsági üléseken megjelenésben előreláthatólag akadályozva nem lesz. A ki bizottsági tagnak választatik, e megbízatásnak teljesitését alapos ok nélkül nem tagadhatja meg, kivévén ha ily megbizatásban részesült és azt az előző évben már teljesítette is. Bizottsági előadó, szavazat nélkül a kir. adófelügyelő vagy helyettese. 20. §. Minden adóközség köteles saját képviselete által választott két bizalmi férfiút kiküldeni az adókivető bizottság azon tárgyalásaihoz, melyeken e község adólajstroma a kitűzött sorrend szerint előfordul. A bizalmi férfiak kötelesek a tőlük kivánt felvilágosításokat megadni. Meg nem jelenésük azonban a bizottsági tárgyalások folyamát meg nem akasztja. 21. §. Az adókivető bizottság ülései nyilvánosak és azokról rendes jegyzőkönyv vezettetik. — A határozatok szótöbbséggel hozatnak. A bizottság azon üléseire, melyekben a bányaadó tárgyaltatik, a rendes tagokon kivül azon két tag is meghivandó, kiket e czélra az 1875. évi XXVII. t.-cz. 11. §-ának e) pontja szerint a törvényhatóságok választanak. Ha egyes esetekben a bizottság egy tagja kivánja, a bizottság zárt ülésben tanácskozik és hozza határozatait, de ez esetben is a határozat nyilvános ülésben hirdettetik ki. A bizottság tagjai az első ülésben, s a mennyiben ezen meg nem jelentek volna, minden esetre működésük megkezdése előtt, következő ünnepélyes fogadást kötelesek letenni: »Én N. N. becsületemre fogadom, hogy a törvény értelmiben jelen állásommal járó feladatok teljesítésében lelkiismeretesen és részrehajlás nélkül fogok eljárni«. 22. §. A bizottsági határozat hozatalára az elnökön és előadón kivül két szavazó tagnak jelenléte szükséges; ha ennyi tag meg nem jelenne, a megjelentek jogositva vannak, a hiányzó bizottsági tagokat a póttagok behivása által s addig is, mig ezek megjelennének, a tanácskozás fennakadásának elhárítása végett a helyben vagy a vidéken lakó más adófizetőkből helyettesíteni. Ugyanily eljárás követendő, ha a bizottságnál oly ügy tárgyaltatik, melyben a bizottság egyik tagja, vagy annak 2-ik fokig rokona vagy 1-ső fokú sógora érdekelve van. 23. §. A bizottságok elnökei négy forint, tagjai három forint napidíjt húznak az államkincstárból. Ezen napidíjak a bizottság működése helyén nem lakó bizottsági tagoknak működésük egész tartamára,—beleértve az utazási időt is, azon bizottsági tagoknak pedig, a kik a bizottságok működésének helyén laknak, csak azon napokra járnak, melyeken a bizottság tárgyalásaiban részt vesznek.