Főrendiházi irományok, 1881. V. kötet • 288-359. sz.

Irományszámok - 1881-310

GGGX.SZÁM. 133 Melléklet a 310. számú irományhoz. Törvényjavaslat a vadászatról. I. FEJEZET. A vadászati jogról. i §• A vadászati jog a földtulajdonnak elválaszthatlan tartozéka. 2. §. Saját földbirtokán a tulajdonos, vagy az, a kinek az jogot vagy engedélyt adott, a vadászatot az ezen törvényben meghatározott korlátok között szabadon gyakorolhatja, ha az : 1. egy tagban vagy összefüggésben álló részekben legalább 200 holdra terjed, holdját 1600 D Ölével számitva, habár több határban fekszik, vagy utak, vasutak, csatornák, folyók vagy patakok által hasittatik is; vagy ha a földbirtok 2. kétszáz holdnál kisebb ugyan, de kertileg míveltetik és kerítéssel vagy árkolattal el van zárva, belső telket, szőlőt vagy állandó szigetet képez; 3. az egy tagban legalább —holdját 1600 D öllel számitott — 50 holdat tevő földbirtokok tulajdonosai összefüggésben levő földjeikre nézve a vadászati jog gyakorlására egyesülhetnek, a mennyiben az egyesitett területek a 200 — 1600 Q öllel számitott — holdat megütik. Ha az iránt, hogy valamely terület ezen szakaszban körülirt területek közé tartozik-e vagy nem, vitás kérdés támad, a fölött első sorban a járás közigazgatási szolgabirája, — rendezett tanácscsal biró városokban a polgármester, — törvényhatósági joggal felruházott városokban a kapitány, — végre Buda-Pesten a kerületi elöljáróság, — másod fokban pedig a törvényhatóság első tisztviselője (alispán, polgármester), Budapesten a városi tanács határoz. 3. §. A 2. §. alá nem tartozó földbirtokon és a községek tulajdonát képező területeken, az utóbbiak terjedelmére való tekintet nélkül, a vadászati jogot az azon egy határbeli földbir-