Főrendiházi irományok, 1881. V. kötet • 288-359. sz.

Irományszámok - 1881-310

134 CCCX. SZÁM. tokosok a községgel együtt legalább is 6 évi tartamra bérbe adni kötelesek; az évi tiszta jövedelem a tulajdonosokat birtok aránylag illeti. Ha az arány ily módon nem lenne megállapítható, az egész jövedelem a községet illeti, mely azt közigazgatási czélokra fordítani köteles. Az egy folytonosságban levő ily terület, ha az 2000 katast. holdnál nem nagyobb, egyben adandó, különben több legalább is 2000 katast. hold részletben is adható bérbe. A bérbeadásnál az 1871: XVIII. t.-cz. 110, §-ban megállapított eljárás szabályai tartandók meg, de a bérszerződés mindig a megyei alispán, törvényhatósági joggal felruházott városokban a tanács jóváhagyása alá terjesztendő, kinek határozata ellen a belügyministerhez felebbezés intézhető. A községi birtokok vadászati bérlete, az 1871: XVIII. t.-cz. 36. §-a h) pontjának intézkedése alá nem esik. Ha valamely külön vadászterületet képező nagyobb erdőterület által egy vagy több birtokosnak 1600 D öllel számítandó 200 holdnál kisebb terjedelmű birtoka legalább három oldalról körülvétetik, az ilykép elszigetelt birtok tulajdonosa a vadászati jogot az azt környező vadászterület birtokosának, vagy haszonbérlőjének haszonbérbe adni, ez viszont haszonbérbe venni köteles. A barátságos egyesség létre nem jötte esetére a 2-ik §-ban megnevezett közigazgatási hatóság határoz. 4. §. Azon községekben, hol a birtokszabályozás és az úrbéri elkülönzés még nem eszközöltetett, a vadászati jog a közös legelőkön, erdőkben és nádasokban a községet ; azon erdőkben és nádasokban, melyek a korábbi földesúr tulajdonát képezik, habár a volt úrbéreseket illető faizás vagy egyéb szolgalmakkal vannak terhelve, kizárólag a volt földesurat; irtványokon udvartelki bérfizetés mellett birt (curialis és censualis) és egyéb úrbéri természetű tartozásokkal terhelt ingatlanokon pedig, a törvényhozásnak az ily természetű viszonyok iránti további intézkedéséig a jelenlegi birtokosokat illeti. 5. §. Azon községekben, hol a birtokszabályozás és úrbéri elkülönzés megtörtént és a korábbi földesúr a vadászati jogot a volt úrbéresek tulajdonában magának jövőre is fentartotta, az ily kikötés érvényét veszti. A volt úrbéresek azonban kötelesek, ha a földesúr a vadászati jog fentartásaért akár ingatlanban, akár más módon bármi árt adott, ezen szolgalmat azon szabályok szerint megváltani, a melyek az úrbéri természetű szolgálmányok megváltására külön törvény által megállapiüattak. 6. §. A haszonbérlő a vadászati jog gyakorlatában csak ezen és a mezei rendőrségi törvény határozatai által korlátolható. A vadászat közben okozott károkat illetőleg a 16. §. rendelkezései alkalmazandók. II. FEJEZET. A vadak által tett károk megtérítéséről 7. §. I A fővadak (szarvas, dámvad) által a vetésekben, ültetvényekben, vagy más gazdálkodási és erdészeti ágakban okozott minden kárért azon birtokos vagy haszonbérlő, kinek vadászterületén az emiitett fővad tenyésztetik, teljes kárpótlással tartozik.