Főrendiházi irományok, 1881. I. kötet • 1-86. sz.
Irományszámok - 1881-38
110 XXXVIII. SZÁM. egybehangzó hozzájárulásával, ezen községnek Sáros megyéből Abauj megyébe leendő átkebelezését indokoltnak találván, azt a törvényjavaslatba felvettem. Ad 3. Álsó-Regmecz, FehÖ-Regmecz, Ris-Bdnyácska, Rh-Kázmér, Mátyásháza, Mikóháza, Vdy {Vilyi pusztával) és Bíste községek Abauj megye székhelyétől távol, ellenben Zemplén megye székhelyének legközelebbi szomszédságában feküsznek. Abauj megye zömétől nagy hegyek állal vannak elválasztva, mig ellenben Zemplén megyével s annak székhelyével jó utakon mindenkor könnyen közlekedhetnek. A fent megnevezett községeknek ezen helyrajzi fekvése indokából folyamatba tett tárgyalás során Abauj megye közönsége maga is beismerte, hogy ezen községek Zemplén megye által könnyebben és a lakosság kényelmének inkább megfelelőleg lennének administrálhatók. Zemplén megye közönsége pedig azt jelenté, hogy a Zemplén megyébe beszögellö ezen községekre nézve, a topographicus fekvés, a közigazgatás, igazságszolgáltatás és katonai valamint adóügyi kezelés a Zemplén megyébe való bekebelezést igényli. Ezen községeknek mostani közigazgatási és törvénykezési beosztása, — tekintettel azon körülményre, hogy az azokra nézve illetékes szolgabírói, járásbirósági, adó- s gyámügyi hivatalok, más-más irányban 5—6, sőt 8 mértföldnél is távolabbra fekvő községekben vannak elhelyezve, úgy, hogy az azokkal való érintkezés felette sok nehézséggel jár, úgy a fentebb elsorolt községek lakosaira nézve felette terhes, mint közadministratió tekintetében igen káros hatású. Ellenben ezen községeknek Zemplén megyébe leendő átkebeleztetésével azon nagy előny éretik el, hogy nevezett községek mindezen hatóságokat, a különben is ezen vidéknek társadalmi s kereskedelmi emporiumát képező Sátoralja-Ujhelyben találják fel. Tekintettel tehát ezen községeknek a fentebbiekben előadott mostoha helyrajzi fekvésére és a jelzett közszolgálati nehézségekre — melyek Kis-Bányáeska és Alsó-Regmecz községek lakosait hozzám legújabban benyújtott folyamodványukban, a jelen törvényjavaslatban tervezett átkebelezésnek rendeleti utón való eszközlése iránti kérelmezésre is indították : az elől nevezett községeknek Abauj megyéből Zemplén megyébe leendő átcsatolását a törvényjavaslatba fölvennem kellett. Ugyancsak az 1. §. 3. pontja alatt emiitett Felső-Golop község átkebelezésének, a javaslatba tett fölvételénél azon indok vezérelt, hogy a tulajdonképen csak névleg megkülönböztetett, és két megye területén fekvő, de valójában egy községi elöljáróság alatt álló Alsó-Golop és Felső-Golop községek egyesülhetvén, a mostani tarthatlan állapot, midőn a község egyik fele Abauj megyei, másik fele Zemplén megyei körjegyzőséghez tartozván, mindkét törvényhatóságtól, illetve közegeitől vesz olykor egészen ellenkező rendeleteket. Ezen felül az átcsatolást indokolja még azon körülmény is, hogy adózási tekintetben Felső-Golop már is Zemplén megyebeli hatóságokhoz tartozik, hogy törvénykezési tekintetben is a tokaji királyi járásbiróságokhoz leendő csatolása vétetett tervbe, és hogy az átkebelezést az érdekelt Alsó-Golop és Felső-Golop községben" lakosok és birtokosok számos folyamodásban kérelmezték. Ad 4. Rülso-BHcs. Ezen községnek Zemplén megyéből Borsod megyébe leendő átcsatolását úgy a közadministratió, mint a külső-böcsi birtokosok nagy részének méltó figyelmet érdemlő magán érdeke egyaránt kivánatosnak tünteti fel. Ugyanis a két megye között határt képező Hernád vize jobb partján fekszik Belső-Bőcs, Borsod megyei község, a balparton pedig a Zemplén megyébe kebelezett Külső-Bőcs. A belső-bőcsieknek van a Zemplén megyei Külső-Bőcs határában a Hernád balpartján 966 hold birtokuk, melyre nézve évek óta több izben benyújtott folyamodásaikban azt kérték, hogy Zemplén megyében fekvő ezen birtokrészük onnan kikebeleztetvén, Borsod megyéhez
